Kínai kémeket vettek őrizetbe

A Scotland Yard szerdai tájékoztatása szerint egy férfit Londonban, két másikat Walesben fogtak el. A vizsgálatot az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat londoni parancsnoksága - Counter Terrorism Policing London, CTPL - irányította, a három férfit a nemzetbiztonsági törvény megsértésének gyanújával vették őrizetbe. A rendőrségi beszámoló megfogalmazása szerint a gyanúsítottak egy külföldi hírszerző szolgálat tevékenységéhez nyújtottak segítséget, és az őrizetbe vételükhöz vezető vizsgálat „Kínához kötődik”.

A Scotland Yard szerdai tájékoztatása szerint az őrizetbe vett három gyanúsított lakhelyein és további három helyszínen a nyomozók házkutatásokat tartottak. A rendőrség nem hozta nyilvánosságra a gyanúsítottak kilétét, egyikükről, David Taylorról azonban kiderült, hogy a kormányzó Munkáspárt egyik alsóházi képviselőjének férje. A képviselő, Joani Reid szerda délutáni nyilatkozatában leszögezte: semmi olyasmit nem tapasztalt, ami azt a gyanút keltette volna benne, hogy férje bármilyen törvényellenes tevékenységet folytatott. Reid hangsúlyozta: nem volt részese férje üzleti tevékenységének, a vizsgálat sem rá, sem gyermekeikre nem terjed ki.

Hozzátette: soha nem járt Kínában, az alsóházban sem vetett fel Kínához kötődő ügyeket, és tudomása szerint soha nem találkozott kínai üzletemberekkel, diplomatákkal vagy kormányzati alkalmazottakkal. Reid közölte: szociáldemokrataként hisz a véleménynyilvánítás szabadságában, és semmiféleképpen nem rokonszenvez „a Kínai Kommunista Párt diktatúrájával”. London és Peking között jó ideje meglehetősen feszült a viszony. A brit kormány nemrégiben Nagy-Britannia és szövetségesei ellen végrehajtott kibertámadások címén kínai vállalatok ellen jelentett be szankciókat, a brit elhárítás (MI5) pedig legutóbbi helyzetértékelésében a kínai hírszerzés hagyományos módszerekkel folytatott, kiterjedt nagy-britanniai információszerzési tevékenységére is felhívta a figyelmet.

A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése is azt állapította meg, hogy a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat. Dan Jarvis, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági államtitkára a londoni alsóházban nemrégiben elmondta: a brit kormány eltávolította az általa Nagy-Britanniában és külföldön üzemeltetett összes „érzékeny létesítményből” mindazokat a biztonsági ellenőrző berendezéseket, amelyeket a kínai hírszerzéshez kötődő vállalatok gyártottak. Komoly feszültséget keltett a két ország között Jimmy Lai hongkongi emberi jogi aktivista bebörtönzése is.

A 78 éves Lait - akinek brit állampolgársága is van - februárban húsz év szabadságvesztésre ítélte a hongkongi bíróság nemzetbiztonsági bűncselekmények, köztük külföldi erőkkel folytatott összejátszásra irányuló összeesküvés és lázító kiadványok publikálása címén. Yvette Cooper brit külügyminiszter a ítélethirdetés utáni nyilatkozatában politikai indíttatásúnak minősítette ezeket a vádakat, és hangsúlyozta: a kínai hatóságok azért börtönözték be Lait, mert élt a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogaival. Keir Starmer brit miniszterelnök néhány héttel ezelőtti pekingi látogatásán személyesen is felvetette Hszi Csin-ping kínai elnöknek Jimmy Lai ügyét.

A munkáspárti brit kormányfőt - jórészt éppen Jimmy Lai bebörtönzése miatt - számos bírálat érte az ellenzék és jogvédő szervezetek részéről, amiért hivatalos látogatást tett Kínában. Starmer azonban közölte: a Kínához fűződő kapcsolatok fenntartásának egyik célja éppen a nézeteltérésre okot adó ügyek megvitatása.