Katonai válság Cipruson: drónrobbanás az Akrotiri brit bázison

A jelenlegi fejlemények jelentősen befolyásolják a sziget életét, különösen a márciusban kezdődő turisztikai szezont. Már 190 járatot töröltek, az EasyJet csütörtökig minden járatát lemondta, más légitársaságok, például a British Airways, követték a példáját.

Nagy a félelem, hogy a helyzet komoly problémákat okozhat a turizmusnak. Hétfő délelőttig az Akrotiri környékén élők nem tudták, mi történik. Az éjszaka közepén órákon át hallották a szirénák hangját, és sokan úgy érezték, hogy a brit és a saját kormányuk is cserbenhagyta őket.

A ciprusi Ant1 televízión egy fiatal lakos így nyilatkozott: „Hogyan érezné magát az ember, ha lövéseket hallana maga mellett? A kormányunk nem volt jelen. A brit bázisról nem érkezett információ.”

Csak azok kaptak tájékoztatást, akik a bázison belül tartózkodtak. „Mi nem kaptunk információt, így saját kockázatunkra hoztunk döntéseket” – mondta a nő, aki nem volt egyedül elégedetlen a helyzettel, írta a focus.de.

Egy másik lakos elmondta: „Kinyitottam az ajtót, hogy megnézzem, felszáll-e füst, és hallottam a szirénát. Nem érkezett értesítés. Megragadtam a feleségemet és a szüleimet. Pizsamában menekültünk.”

Ciprus 2004 óta az Európai Unió tagja. A sziget déli részén körülbelül egymillió ember él, az északi területen alig 400 000. A két brit katonai bázis, Dekelia és Akrotiri, soha nem tartozott az EU-hoz, bár azokon az euró a fizetőeszköz.

A 2500 bunker csak a lakosság 45 százalékának nyújt védelmet. A katonai bázisok környékén élőket evakuálták, de nem mindenki engedelmeskedett. Egyesek kolostorokban találtak menedéket.

Az iráni forradalmi gárda tanácsadója, Sardar Ebrahim Jabbari dandártábornok az IRIB TV3 állami televízióban fenyegetőzött, kijelentve, hogy addig folytatják a támadásokat Ciprus ellen, amíg az amerikai repülőgépek jelen vannak a térségben. Az iskolák kedden is zárva maradtak.

Keir Starmer brit miniszterelnök az alsóházban közölte, hogy az USA nem fogja használni az Akrotiri repülőterét katonai támadásra. A britek csak humanitárius célokra engedik a bázisaik használatát, és nem állnak háborúban Iránnal.

Ciprus sem tekinti magát a konfliktus részvevőjének. Nikos Christodoulides elnök televíziós beszédében hangsúlyozta: „Geopolitikai szempontból instabil régióban élünk, amely számos kihívással küzd. Hazánk semmilyen formában nem vesz részt katonai műveletekben.”

Ciprus szívesen csatlakozna a NATO-hoz, de csak akkor nyújthat be kérelmet, ha a 52 éve tartó török megszállással kapcsolatos konfliktus rendeződik. Így a helyieknek jelenleg csak az EU 42. cikkében foglalt segítségnyújtásra és kétoldalú megállapodásaikra támaszkodhatnak.

Görögország már segítséget nyújtott: négy Lockheed Martin F-16 V „Viper” Block 72 repülőgép, valamint a Belharra-sorozat „Kimon” és „Psara” fregattjai a szigetre érkeztek, megerősítve a légvédelmet. A „Kentauros” drónelhárító rendszer is bevetésre került.

Közben a Hormuz-szorosban egy görög tartályhajót két Shahed drón támadott meg, és a krétai Souda amerikai bázison egy grúz útlevéllel rendelkező férfit, feltételezett kémként, őrizetbe vettek.

A ciprusi és görög lakosság körében nő a kritika az amerikai, brit és NATO bázisokkal szemben. Sokan attól tartanak, hogy a létesítmények inkább támadási célpontként szolgálnak, mint védelmi eszközként, és az iráni pánikkeltés célja sikeresnek bizonyult a régióban.