Csehország „aktívan szeretne hozzájárulni” az utóbbi időben a visegrádi csoporton (V4) belül észlelhető feszültségek csökkentéséhez – jelentette ki Petr Macinka cseh külügyminiszter hétfőn Varsóban a lengyel hivatali partnerével, Radoslaw Sikorskival közös sajtótájékoztatóján, megbeszélésük után.
Egyik első külföldi útja hivatalba lépése után azért vezetett Lengyelországba, mert – leszámítva Szlovákiát – „mindig minden cseh számára Lengyelország egyértelműen a legközelebb álló ország volt” – mondta.
Emlékeztetett arra, hogy Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország előtt hasonló nehézségek állnak. „Érdekünk ezért a működőképes V4, és ha bármivel hozzá tudunk járulni a feszültségek oldásához, akkor biztosan meg is tesszük” – tette hozzá.
A találkozón „határozottan elmozdultak a megoldás irányába” a Csehországgal szemben az 1950-es évekig visszanyúló lengyel területi követelés ügyében. A vitát nem területátadással, de nem is pénzzel, hanem egy közös árvízvédelmi terv megvalósításával oldanák meg – mondta Macinka.
Sikorski a V4-gyel kapcsolatban kijelentette: „lehetetlen nem észre venni, hogy az utóbbi években csökkent az országcsoport tagjainak együttműködése, aminek az az oka, hogy a tagországoknak eltérő az álláspontja a biztonság és az Oroszországhoz fűződő viszony tekintetében.
Árt például a visegrádi együttműködésnek, hogy Magyarország „akadályozza annak a félmilliárd eurónak a kifizetését az európai békealapból Lengyelországnak, amely azért a hadfelszerelésért jár neki, amelyet Ukrajnának szállított a háború első szakaszában” – jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője.
Hozzáfűzte: a V4 egy nagyszerű projekt, és Lengyelország továbbra is lát benne lehetőséget például arra, hogy közelítsék egymáshoz a térség társadalmait. Varsó álláspontja pragmatikus a visegrádi együttműködést illetően, ezért „a vitán felül álló projektekre koncentrál”.
„Hálás leszek, ha a miniszter úr olyan párbeszédet kezdeményez, amelynek köszönhetően megoldódhatnának a Magyarország és köztünk fennálló problémák” – mondta Sikorski Macinkának.
A minisztereket újságírók arról is kérdezték, hogy a két ország akar-e csatlakozni ahhoz a német-francia kezdeményezéshez, amely az európai nukleáris elrettentésről szól. Sikorski erre kijelentette: Lengyelország aláírta a nukleáris fegyverek elterjedésének akadályozásáról szóló szerződést, ezért „nincs min spekulálni”.
Macinka pedig azt mondta: a nukleáris fegyverek ügyében nagyon óvatosnak kell lenni. Csehország, Lengyelország, de más országok figyelmének is „inkább az atomenergiára, mint az atomfegyverekre” kell irányulnia.
Friedrich Merz német kancellár a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián beszélt arról pénteken, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel többször tárgyalt az európai nukleáris elrettentésről, és hogy Macron már 2020-ban is javasolta a közös európai nukleáris elrettentés megteremtését a francia atomfegyverekre alapozva.
Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap kijelentette, hogy Lengyelországnak „minden nemzetközi szabályozásnak megfelelve, de el kell kezdenie saját nukleáris potenciáljának kiépítését”.
