Nemcsak Dánia aggódhat

Az Axios összegyűjtötte, hogy az amerikai elnök mely országok esetében beszélt potenciális katonai beavatkozásról. Trump kemény szavai kapcsán a lapnak a Fehér Ház szóvivője azt nyilatkozta, hogy az elnök elsősorban a diplomáciát preferálja.

– nyilatkozta Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője az Axiosnak, hozzátéve: „Az elnöknek mindig számos lehetősége van, és minden intézkedése az Amerikai Egyesült Államokat helyezi előtérbe, miközben az egész világot biztonságosabbá teszi.”

Bár most az európaiak Grönlandra fókuszálnak, nemcsak Dánia aggódhat.

Trump katonai beavatkozással fenyegetőzött Kolumbia kapcsán különösen az ország drogterjesztésben játszott szerepe miatt.

Trump Gustavo Petro kolumbiai elnököt nevezte meg fenyegetésként, és többször is kijelentette, hogy „vigyáznia kell a hátsójára”

.„Kolumbia nagyon beteg” – mondta Trump a hétvégén.

Amikor a kolumbiai katonai beavatkozás lehetőségéről kérdezték, Trump válasza egyszerű volt: „Nekem jó.”

Trumpnak az elmúlt tíz évben feszült kapcsolata volt Mexikóval és annak lakóival, ami még első elnöki ciklusára nyúlik vissza. A Mexikó elleni katonai beavatkozást sem zárta ki, elsősorban a kartellek ellen. „Valamit tenni kell Mexikóval” – mondta Trump szombaton a Fox News „Fox & Friends” című műsorában.

Trump frusztrációja elsősorban az, hogy az évente tízezrek életét követelő fentanil Kínában készül és Mexikón keresztül érkezik.

Trump egyértelműen megfenyegette Iránt Maduro elfogása előtti napon, mondván, hogy az Egyesült Államok „készen áll” arra, hogy beavatkozzon Iránban a tüntetők meggyilkolása miatt.

– írta Trump a Truth Socialon.

Júniusban Trump besegített Izrael Irán elleni háborúja során, amely az ország nukleáris programját célozta.

Trump hónapok óta azzal ugratta Kanadát, hogy az országnak „az 51. államnak” kell lennie, és hogy az Egyesült Államok nem ellenzi Kanada annektálását. Trump még azt is megígérte, hogy az Egyesült Államok „Golden Dome” rakétavédelmi pajzsával védi Kanadát, ha északi szomszédja csatlakozik az országhoz.

A ismételt fenyegetések ellenére Carney kanadai miniszterelnök egyértelműen közölte Trumppal, hogy Kanada nem érdekelt az Egyesült Államokhoz való csatlakozásban.

Második hivatali idejének elején Trump elnök stratégiai okokra hivatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államoknak ellenőriznie kellene a Panama csatornát. Trump márciusban azt állította, hogy az USA visszaszerezte a csatornát, miután többségi részesedést szerzett egy, a csatorna közelében működő vállalatban. Panama kormánya visszautasította ezt, és José Raúl Mulino panamai elnök azzal vádolta Trumpot, hogy „hazudik”.

Trump Nigéria elleni fenyegetései forráspontra jutottak, amikor az Egyesült Államok karácsony napján bombázta az ISIS-t az országban. A támadással az üldözött keresztények mellett állt ki az elnök – írta meg a Mandiner.

Decemberben Trump több nagyszabású légitámadást indított Szíria egész területén, miután az ISIS megölt két amerikai katonát. „Ez nem egy háború kezdete – ez a bosszú kinyilatkoztatása” – írta akkoriban Pete Hegseth védelmi miniszter egy X-en közzétett bejegyzésében.

„Ma levadásztuk és megöltük ellenségeinket. Sokukat. És folytatni fogjuk.”