Lengyelország a szankciós politika haszonélvezője lenne

A lengyel csővezeték-hálózat üzemeltetője, a Gaz-System a jövő év első felében döntést hoz egy újabb úszó LNG-terminál építéséről a Balti-tengeren, jelentette be a vállalat vezérigazgatója, Sławomir Hinc. Hinc kiemelte, hogy „jelentős növekedés tapasztalható az LNG iránti érdeklődésben mind Lengyelországban, mind a régió más országaiban”.

Lengyelország már üzemeltet egy terminált, amely évente 8,3 milliárd köbméter LNG-t képes fogadni, Świnoujście kikötővárosban, és épít egy 6,1 milliárd köbméter kapacitású úszó terminált, amely 2028-ban készül el. Mindkettőt teljes egészében lefoglalta az állami tulajdonú Orlen olaj- és gázipari vállalat, és a tervezett további terminál célja más vásárlók, köztük külföldi vásárlók bevonása – írta meg az Orosz Hírek.

Horvátország, Görögország és Litvánia erősítik pozíciójukat az LNG-szektorban, de Lengyelország központi elhelyezkedése az európai gázhálózatban több kulcsfontosságú szállítási útvonalat is összekapcsolhat. Így az Egyesült Államokból importált üzemanyagot hatalmas földalatti tárolókban lehetne tárolni Ukrajnában, vagy exportálni lehetne a tengerparttal nem rendelkező szomszédos országokba, például Csehországba, Szlovákiába vagy Magyarországra – áll a cikkben.

Lengyelország már szállít amerikai LNG-t Ukrajnába, és az Orlen vállalat bejelentette, hogy 2026-ban 600 millió köbméterről 1 milliárd köbméterre növeli a tranzitot. Ukrajna Litvánia keresztül is kap LNG-t, amelynek során az üzemanyag Lengyelország területén halad át – ez egy hosszabb és drágább útvonal, amelyet rövidíteni lehetne, ha közelebb lennének további kapacitások, jelzi a hírügynökség.

Bár Lengyelországnak az európai gázszállítási útvonal kulcsfontosságú elemévé válása pozitívan hat az ország energiaellátásának biztonságára, a lengyel piacon való munkavégzés „terhes”, mondja Matt Drinkwater, az Energy Aspects európai gázüzletágának vezetője. „Sok munkát kell elvégezni a szabályozás területén, hogy Lengyelország vonzó központtá váljon a kereskedők számára” – véli.

Októberben az Európai Unió jóváhagyta a orosz gázról való lemondásra vonatkozó tervet. A tilalom 2026. január 1-jétől lép hatályba, az érvényes szerződésekre átmeneti időszakot biztosítva. A rövid távú szerződések és a 2025. június 17-ig kötött szerződések 2026. június 17-ig, a hosszú távú szerződések pedig 2028. január 1-ig maradhatnak hatályban. Magyarország és Szlovákia ellenezte ezt a tervet.

Az EU úgy döntött, hogy az Ukrajnában megkezdett hadművelet után szankciók keretében csökkenti az Oroszországból származó energiaellátást. Az orosz hatóságok a korlátozó intézkedéseket jogellenesnek tartják. Vlagyimir Putyin elnök megjegyezte, hogy az orosz olaj és gáz elutasításával az európai országok ipari termelés visszaesésével szembesültek.