A Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország, és egész Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú – indokolta a magyar csapatbővítést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO tagországai külügyminisztereinek tanácsa után tegnap magyar újságíróknak.
Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát – közölte Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva Brüsszelben a külügyi csúcs végén. A százhetven új katonából a kormány hetvenet telepít az eddig száz mellé Afganisztánba a terrorellenes küzdelem erősítése jegyében, a már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar misszióhoz.
A lépést a politikus azzal indokolta, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország, és egész Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú. Szijjártó kiemelte, hogy hazánk teljesíti a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalásait. Ezek közül az egyik, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítjuk, ami még a határidőn belül meglesz. A másik vállalásunkat, miszerint a védelmi költségvetés húsz százalékát fejlesztésre fordítjuk, már most, öt évvel a határidő előtt teljesült.
A politikus szót ejtett a kárpátaljai magyarokra nehezedő nyomás növekedéséről, kijelentve, hazánk „elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán titkosszolgálat is beszállt a nyomásgyakorlásba”, de továbbra is reméljük, hogy az új elnök, Volodimir Zelenszkij véget vet ennek.
Arról is beszélt a miniszter, hogy Görögország és Szlovénia mellett Magyarország a terrorizmus és a tömeges migráció összefüggéseire is felhívta a figyelmet az ülésen, valamint a többi tagországgal együtt kiállt a NATO egysége mellett. Ezt a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg maga is hangoztatta, aki azt mondta a csúcstalálkozó után, hogy a hagyományos hadszínterek és a kibertér mellett a világűrt is műveleti területté nyilvánítják.
Ugyancsak tegnap Szijjártó megnyitott egy konzuli hivatalt is a máltai Vallettán. Mint kiemelte, jók a máltai-magyar kapcsolatok, mindkét ország elkötelezett a kétoldalú együttműködés fokozása mellett. Mindemellett pedig háromezer magyar él Máltán, és tavaly huszonhétezer magyar turista látogatott el ide, a konzuli hivatal nekik is segítség. A miniszter emellett megállapodást is aláírt máltai kollégájával, valamint kiemelte, hogy a keresztény kultúra védelme, a migráció korlátozása, az EU bővítése és az uniós-brit kapcsolatok erősítésében is hasonló a két ország álláspontja.
A szervezetből senki sem akar kilépni
Magyarországon a NATO-t övezi a legnagyobb konszenzus – állapította meg tegnap a Parlamenti NATO-klub ülésén kormánypárti és az ellenzéki politikusok. Bár Emmanuel Macron francia elnök „agyhalottnak” nevezte a szervezetet, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt mondta, örülne annak, ha az EU „elérné az agyhalottságnak azt a szintjét, amivel a NATO rendelkezik”, amely szerinte most van 70 éves tevékenységének a csúcspontján. Hozzátette: a NATO-ból senki sem akar kilépni, viszont sokan akarnak belépni, és bár Orbán Viktor miniszterelnök is felvetette egy közös európai hadsereg gondolatát, az – Macron javaslatával ellentétben – összhangban van a NATO-val is. Németh kulcsfontosságúnak nevezte a NATO bővítésében a balkáni országok csatlakozását is. Mesterházy Attila – a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke – Macron kijelentését PR-akciónak nevezte, felhívta a figyelmet az orosz veszélyre, és Kínát is a jövőbeli fenyegetések közé sorolta.
(VZ)
