„Nem akarok olyan Európában élni, amely új hidegháborút vezet Oroszország ellen” – ezzel a címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Kommerszant című orosz napilap pénteki számában. Az Eho Moszkvi rádió a hét emberének választotta a magyar miniszterelnököt.
„Európa legnagyobb értéke az egységében rejlik, Európa lelki összetartó ereje abban van, hogy vissza akarjuk kapni jogunkat, hogy magunk határozhassuk meg sorsunkat. Ehhez pedig erő kell, s ha nincs egység, akkor nincs erő” – mondta Orbán Viktor a Kommerszantnak. A lap újságírója felvetette: Moszkvában sokan úgy látják, az EU soraiban „szakadás történt az Oroszországgal kapcsolatos lehető legkeményebb álláspontot képviselők és azok között, akik megpróbálnak velük szembehelyezkedni”. Orbán Viktor szerint a helyzet ennél is rosszabb, ugyanis vannak olyanok, akik szerint Oroszországot el kell zárni az Európával meglévő gazdasági kapcsolatoktól, és az európai egység, valamint Oroszország között kell választani. „Mi azonban azon gondolkozunk, hogyan lehetne a legjobb módon rendezni az unió és Oroszország kapcsolatait” – mondta. A kormányfő hangsúlyozta: „Amikor mi, európaiak az Oroszországgal való együttműködésről döntünk, akkor nem Oroszországról, hanem Európa jövőjéről hozunk döntést.” Kijelentette, nem akar olyan Európában élni, amely „új hidegháborút vezet Oroszország ellen, és amely az európaiakat Oroszország ellenségévé teszi”. Európa nem utasíthatja el azt a fantasztikus lehetőséget, hogy egyesítse az orosz energiaforrásokat és Oroszország hatalmas gazdasági lehetőségeit az európai technológiai tudással és kultúrával.
Orbán elmondta, hogy Magyarország az Oroszország elleni uniós büntetőintézkedéseket és az orosz válaszlépéseket is megszenvedi, ezért a magyar vezetés arra törekszik, hogy legalább a politikai kapcsolatokat mentse. „Találtunk a legutóbbi minszki megállapodásban olyan elemeket, amelyek alapján újjá lehet építeni a kapcsolatokat Oroszország és az EU között” – mondta Orbán. Azonban „amíg Németország kiáll az Oroszország elleni büntetőintézkedések mellett, aligha változik a helyzet, függetlenül attól, hogy Magyarország ezzel egyetért-e vagy sem”.
A hat kelet-európai országban tervezett NATO parancsnoksági központ létesítéséről a kormányfő kijelentette: „Nincs szükség a magyar biztonságpolitikában különösebb lépésekre, mert Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországra.” Hozzátette: „A NATO szabad országok szabad egyesülése, és ezen keretek között nem szándékozunk arról a jogunkról lemondani, hogy magunk hozzuk meg a döntéseket.”
Az „új” Déli Áramlat gázvezetékről Orbán Viktor hangsúlyozta: „Megállapodtunk abban, hogy Oroszország támogatni fogja azt a változatot, amely szerint Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon átmenő gázvezeték épül. Most ezen dolgozunk.” A kormányfő szerint az Európai Unióban számtalan egymással versenyző gázvezeték-elképzelés fekszik a tárgyalóasztalokon, ezért „nem egyszerűen lobbizni, hanem küzdeni kell koncepciónk sikeréért”.
A lengyel sajtó az uniós elit felelősségéről
A sajtóban megjelent híresztelésekkel szemben sem a Miniszterelnökség, sem Orbán Viktor nem tervezett és nem is kezdeményezett találkozót Jaroslaw Kaczynskival, a lengyel Jog és Igazságosság elnökével csütörtöki, varsói látogatásán – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A legtöbb lengyel újság kommentálta a magyar miniszterelnök látogatását. Stefan Sekowski, a konzervatív Gosc Niedzielny katolikus hetilap szerkesztője szerint állandó bírálataival az EU kényszerítette ki hazánk „külpolitikai irányváltását”. Magyarország nem nyújtott volna kezet Oroszországnak, és nem kötött volna vele rövid távon hasznos üzletet éppen az ukrajnai konfliktus idején, „ha az európai elitek Orbánt korábban nem egy rosszalkodó gyerekként kezelik, akit meg kell fenyíteni” – írta Sekowski.
(ŐM)
