Február 15-én el kell hallgatniuk a fegyvereknek Ukrajnában – ez a legelső pontja a tegnap reggel maratoni tárgyalások után elfogadott 13 pontos békemenetrendnek. Az orosz–német–francia–ukrán csúcson született megállapodásokat az érintettek „óvatos optimizmussal” értékelték.
1. Tűzszünet Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéjének egyes körzeteiben február 15-én nulla órától
2. Visszavonják a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, biztonsági övezet jön létre
3. Az EBESZ biztosítja a tűzszünet és a nehézfegyverzet visszavonásának hatékony ellenőrzését
4. A nehézfegyverzet visszavonását követően megkezdik a párbeszédet a helyhatósági választásokról
5. Amnesztia és törvényi garancia a keleti eseményekkel kapcsolatba hozható személyek üldözése ellen
6. Legfeljebb öt nappal a nehézfegyverek visszavonása után szabadon engednek minden foglyot
7. Biztosítják az ukrajnai civil lakosságnak a humanitárius segélyekhez való biztonságos hozzáférést
8. A szakadár területek és a kijevi hatalom közötti társadalmi-gazdasági kapcsolatok helyreállítása
9. Kijev helyreállítja az államhatár feletti teljes körű ellenőrzést a konfliktusövezet egészében
10. A külföldi alakulatok, zsoldosok és haditechnika kivonása, a törvénytelen csoportok lefegyverzése
11. Rendelkeznek az alkotmányreform végrehajtásáról, hogy az alaptörvény idén hatályba léphessen
12. Vita az egyes keleti körzetekben tartandó helyhatósági választásokra vonatkozó kérdésekről
13. Munkacsoportokat hoznak létre, hogy hatékonyabbá tegyék a kontaktcsoport munkáját
„Jó reggelt!” – köszöntötte tegnap fáradt mosollyal Minszkben a sajtót Vlagyimir Putyin. „Tényleg jó ez a reggel?” – kérdezett vissza találékonyan az egyik újságíró.
Az orosz elnök ezt követően tényleg őszintén elvigyorodott, és közölte, volt értelme a majd tizenhat órás békecsúcsnak. A maratoni tárgyalásokat Putyin azzal indokolta, hogy Petro Porosenko továbbra sem ment bele, hogy közvetlenül a kelet-ukrajnai szakadárokkal is szóba álljon. A helyszíni tudósítások szerint egyébként nemcsak az oroszoknak kellett egyeztetniük a felkelőkkel, de az ukrán küldöttség is folyamatosan „külső kapcsolatot” tartott. A nyolcszemközti tárgyalások befejezése, azaz az alapalkuk megkötése előtt maga Porosenko is majd negyedórára elhagyta a helyiséget: az első pletykák szerint a feleségét hívta, hitelesebb értesülések szerint az ukrán vezérkar, illetve a Fehér Ház volt a vonal túlsó végén. Így vagy úgy, reggelre végül is két meghatározó dokumentumot sikerült elfogadni.
Az első Angela Merkel, Francois Hollande, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin közös nyilatkozata, amelyben „megerősítik”, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Támogatják a csütörtökön elfogadott „intézkedéscsomagot a tavalyi minszki megállapodások végrehajtásáról”. A 13 pontos dokumentumot – lásd lent a pontok összefoglalóját – az EBESZ, Oroszország, Ukrajna, valamint a két „népköztársaság” képviselői írták alá. Mint a négyek memorandumának szövege is jelzi, sok témabeli újdonság nincs benne. Igazából csak annak az övezetnek a határa módosult – Ukrajna kénytelen volt elfogadni a jelenlegi harctéri helyzetet –, ahonnan ki kell vonni a nehézfegyverzetet, és értelemszerűen változott a tűzszünet új kezdő időpontja is. Az igazi nóvumot a „dátumozás” jelentette, a békelistán pontos határidők vannak, azaz ellenőrizhető, melyik fél mennyit hajtott végre az aláírtakból. A négyek magukra vállalták a „felügyeleti mechanizmus” kialakítását, az EBESZ-megfigyelők megerősítésén túl azonban nem világos, hogy ez pontosan mit is jelent.
„A szavakat tetteknek kell követniük” – hangsúlyozta Angela Merkel, s Francois Hollande szerint is az elkövetkező óráknak lesz „döntő jelentőségük abból a szempontból, hogy miként lehet majd értékelni a tűzszüneti megállapodást”. Petro Porosenko szerint „nem volt egyszerű tárgyalás. Semmiféle ultimátumot nem fogadtunk el”. A szakértők véleménye megoszlik abban, hogy ki is nyert tegnap. A minszki elnöki palotából távozó négyek arcvonásai és gesztusai azonban sokat elárultak. Merkel kimerültnek, Hollande bizakodónak látszott, Putyin derűsen elégedett, Porosenko feszült és ingerült volt.
Közben Délkelet-Ukrajnában nem csillapodtak az összecsapások, Kijev szerint ötven orosz harckocsi hatolt be az országba, a felkelők szerint ugyanakkor az ukránok csak azt próbálják kimagyarázni, hogy képtelenek kitörni a debalcevói gyűrűből.
Nógrádi: Kulcsfontosságú téma maradt ki
A tűzszüneti megállapodással kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem ez az első határozat, amely a fegyver letételére szólítja fel mindkét felet, eddig azonban ezekből egyet sem tartottak be – magyarázta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Egy kulcsfontosságú témát nem érintettek, mégpedig azt, hogy a szeparatisták teljes mértékben Moszkvától függenek. Ha ez is terítékre került volna, Oroszország nem írja alá az egyezményt – tette hozzá. (TL)
