Lapzártánkkor is tárgyalt még az ukrán válság megoldásáról Moszkvában Vlagyimir Putyin Angela Merkellel és Francois Hollande-dal. A maratoni megbeszéléstől tényleges fegyverszünetet remél a világ, a legvalószínűbb, hogy a jelenlegi helyzet „befagyasztása” lesz a minimális megállapodás.
Mosoly a kameráknak, majd néhány német köszöntő szó – az újságírók tegnap ennyit „kaptak” az orosz–német–francia csúcsból. Vlagyimir Putyin úgynevezett kandallós irodájában az orosz elnökön kívül ezt követően csak Angela Merkel és Francois Hollande maradt. Sem szakértők, sem a küldöttségek tagjai nem vettek részt a német nyelvű tárgyaláson. Lapzártánkkor a tárgyalás immár negyedik órájába lépett, így egyelőre csak találgatni lehet, hogy mire jutnak Európa meghatározó politikusai.
A tét nagy, most dől el, sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint ötezer-háromszáz halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában. Sokak szerint Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése áll. Németország és Franciaország is ellenzi Ukrajna felfegyverzését, az unióban csak Lengyelország és Litvánia támogatja a washingtoni tervet. „Ukrajna a túlélésért küzd, az Egyesült Államoknak és az Európai Unió egészének pedig ki kell állnia Kijev mellett” – jelentette ki tegnap Brüsszelben Joe Biden amerikai alelnök. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint Barack Obama csak a hét végi müncheni biztonságpolitikai konferenciát és az Angela Merkel német kancellárral hétfőn a Fehér Házban folytatandó tárgyalásait követően fog határozni a fegyverszállítás ügyében. John McCain szenátor, az amerikai szövetségi felsőház katonai bizottságának elnöke közölte: ha Obama elnök nem szánja rá magát az ukrajnai fegyverszállításra, akkor a kongresszus olyan törvényt fog alkotni, amely megköveteli majd tőle ezt a lépést. McCain sajátos érvelése szerint az ukrán hadsereg Luhanszkban is azért vetett be a nemzetközi egyezmények által tiltott kazettás bombát, mert nem kap amerikai hadfelszerelést.
Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva kész a párbeszédre, és az ukrajnai helyzet romlásával indokolta a három állami vezető moszkvai találkozóját. Francois Hollande a Moszkvába indulást megelőzően Párizsban közölte, hogy az ukrajnai válság átfogó rendezése érdekében látogat Angela Merkellel együtt az orosz fővárosba, de hozzátette, hogy nem lehet előre megjósolni a Putyinnal folytatandó tárgyalások eredményét. A német kancellár egy berlini sajtótájékoztatón arról beszélt, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalásokon fegyvernyugvást elérni a kelet-ukrajnai válságövezetben.
Merkel és Hollande előző nap öt órán át, éjszakába nyúlóan tárgyalt Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel. Németország, Franciaország és Ukrajna a szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz–ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólítottak fel. Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy a francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza.
Megkönnyítik az átkelést a határon
Túl kevés az átkelési lehetőség a magyar–ukrán határszakaszon, ezért a jövőben új határátkelőhelyet nyitnak, illetve bővítenek, továbbá egy új közúti hidat is terveznek ezen a részen – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteken a távirati irodával. A tárca azt írta, az Ukrajna és Magyarország közötti százharminchárom kilométer hosszú közös határszakaszon öt közúti határátkelő működik (egymástól átlagosan huszonhét kilométerre, szemben a nyugat-európai kettő-négy kilométeres átlaggal). A megvalósítani kívánt fejlesztéseket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Volodimir Csubirko, Kárpátalja megyei közgyűlésének elnöke január 23-án megállapodásban rögzítette. Új határátkelőhely nyílik Nagyhódos–Nagypaládnál, bővítik és teherforgalomra is alkalmassá teszik az átkelőt Beregsurány–Asztélynál, valamint új közúti hidat terveznek Szatmárcseke és Badaló között.
Elhagyják Kárpátalját a sorkötelesek
A napokban megnőtt azoknak a száma, akik Kárpátaljáról érkeztek a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz – közölte tegnap Kozma Imre, a szolgálat elnöke a távirati irodával. Az érkezőknek helyet szorítanak a szolgálat intézményeiben, néha irodahelyiségeiben, hogy ne kelljen senkinek utcán töltenie az éjszakákat segítség híján.
A 7dniv.info hírportál eközben arról ír, hogy a tervezettnél egyharmaddal kevesebb katonakötelest hívnak be az ukrán hadseregbe a Beregszászi járásból a mozgósítás jelenleg zajló, negyedik szakaszában. A megyében a hadkiegészítő parancsnokságok eddig csak húsz százalékra teljesítették az mozgósítás tervét. Tíz nap alatt 1400 behívót kézbesítettek, de csak ezren jelentek meg a parancsnokságokon, és kilencszázan estek át egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. Egyelőre azonban mindössze 300 főt tudnak besorozni, 400 embert ugyanis kórházi kivizsgálásra irányítottak.
