Máig szedi áldozatait a csernobili szörny

Egy szokványos éjszakai műszak kezdődött 1986. április 25-én a Kijevtől száztíz kilométerre lévő, négy reaktorból álló csernobili Lenin-atomerőműben. A négyes blokk személyzete vészhelyzetet szimulálva azt kívánta tesztelni, hogy egy esetleges központi áramkimaradás esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszer működtetésére. A reaktor teljesítményét csökkentették, és így járatták. Hajnali egy óra huszonhárom perckor a reaktor szabályozhatatlanná vált, hőtermelése másodpercek alatt a százszorosára nőtt. Ez két egymást követő gőzrobbanást okozott, majd elkezdett olvadni a reaktor. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait. A nyomban megkezdődött tűzoltás ellenére a reaktor napokig izzott, a szivárgást csak egy hónap alatt tudták megszüntetni. Hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe.

A radioaktív anyagok égése és a sugárzás beláthatatlan következményekkel járt. A modern Pompeji-jé vált erőmű körül egy harminc kilométeres tiltott zónát létesítettek, ugyanakkor csak kétnapos késéssel kezdték meg a lezárt zóna területén és a jelentős mértékben szennyezett területeken élő százezrek kitelepítését. Az erőmű vezetőit 1987-ben egy bíróság tíz év börtönbüntetésre ítélte a biztonsági előírások megsértése és hanyagság miatt.

A gondatlanságot tovább tetézte, hogy a történtekről a szovjet vezetés az első jelentéseket csak két nap múlva adta ki. Svédországban azonban már a detonáció napján észlelték a Szovjetunióból érkező radioaktív felhőket, amely Ukrajnán és Fehéroroszországon kívül számos európai országba, így Magyarországra is eljutott. Bár a hazánkat ért sugárzás Európában az enyhe-közepes kategóriájúnak minősült, mégis számottevő ökológiai következményekkel járt, lévén a veszélyes anyagok a talajba és a vízbe is bekerülhettek. Ma sem lehet tudni, hogy pontosan hány áldozatott követelt a szerencsétlenség. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilvántartása szerint ötvenhatan haltak meg a helyszínen közvetlenül a robbanás következtében, míg a katasztrófa okozta betegségek áldozatainak száma harmincezerre tehető. Ugyanakkor a Greenpeace a robbanás számlájára írja a három legérintettebb országban – Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország – történt több százezer megbetegedést is, ráadásul a balesetet követő hetekben több tízezer abortuszt hajtottak végre a sugárzás következményeitől tartva. Európában a katasztrófa több ezer – elsősorban pajzsmirigyrákkal kapcsolatos – daganatos megbetegedést okozott.

Az első szarkofág létrehozása után - az erőmű utolsó blokkja csak 2000-ben állt le -jelenleg egy új betonköpeny megépítésének munkálatai folynak, amely ideális esetben száz évre biztosítja a több ezer évig intenzíven sugárzó anyag lokalizálását.

Ukrán rulett harminc évvel a tragédia után

Három évtizeddel Csernobil után Ukrajna továbbra is kockáztat. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége 30 évvel Csernobil után című fotókiállítása, amely 2016. április 25-től látható az Országgyűlés Irodaházának aulájában. A tárlat azt kívánja demonstrálni, hogy Ukrajna meg akarja hosszabbítani még működő, ám ugyancsak elöregedő atomrektorainak élettartamát. Mindezt azonban úgy teszi, hogy a nemzetközi kötelezettségeit nem tartja be és a biztonsági kockázatokat sem kezeli. (MH)