Lombikban készülhet a jövő hamburgere

A maastrichti egyetem kutatói már 2013-ban bemutatták a világ első olyan hamburgerét, amelyhez a húst mesterségesen hozták létre. A húscég a lombikeljáráshoz élő állatból vett sejtcsoportok mintáit használta. A sejteket laboratóriumban táplálták, hogy normális izomszövetté fejlődjenek. A vállalat állítása szerint egyetlen mintavétel sejtjeiből akár nyolcvanezer hamburgerhez való húst képesek előállítani. Úgy tervezik, hogy 2021-től piacra dobják a főleg a burgerekhez való alapanyagot. Az ipari méretű termelés beindulását két-három évvel későbbre időzítik. Számítá­saik szerint akkor egy dollárba (csaknem háromszáz forintba) kerül majd egy átlagos hamburgerpogácsa. Az előállító szerint a fő kihívás az, hogy a lombikhús kinézetre és ízre hasonlítson a valódihoz.

Egy másik mód a szintetikus hús létrehozására, illetve a szójából és a borsóból nyert protein. Ehhez megtalálták már a hús ízének forrását, ami az állati és emberi izmokban és vérben nagy mennyiségben megtalálható, úgynevezett hem-vas, ami a szervezet vasvegyületeinek ké­miai szerkezete. Környezetvédők is támogatják az ötletet, mivel szerintük a világ egyre növekvő húsigényét nem lehet fenntarthatóan kielégíteni, mivel a marha-, sertés- és baromfihús előállítása sokkal drágább, mint a növényi alapú fehérjéké.

„Nagyon remélem, hogy Magyarország nem jut el idáig” – mondta lapunknak Zmák Tibor gasztronómiai szakember, hozzátéve, van egy régi közmondás, miszerint az vagyunk, amit megeszünk. „Hiszem, hogy csak a minőség szülhet minőséget. Azt már tudjuk, hogy az olcsó, minőségileg kevéssé jó ételek hosszabb távon komoly elváltozásokat, betegségeket okoznak az emberi szervezetben. Nem véletlen az sem, hogy tiltakozunk a génmódosított élelmiszerek ellen.” A hazai vendéglátás, de a magyar háztartások is arra törekednek, hogy minél egészségesebb, megbízható eredettel, saját magunk által készített ételeket fogyasszunk. Itthon szerencsére inkább ez a trend – konstatálta a szakember, hozzátéve, hazánk mezőgazdaságának, ezen belül is az állattenyésztésnek kitűnő hagyományai vannak.

Csupán az íz hiányzik majd

Nem örülök az ilyen híreknek, pedig nyitott vagyok az új technológiákra, ám szeretném továbbra is azoknak az állatoknak a húsát fogyasztani, amelyek legelőn legeltek – mondta lapunknak Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa. A szakember szerint a laboratóriumokban előállított hús valószínűleg „vízízű” lesz, és elveszíti a jelentőségét, hogy  milyen fajta a jószág, hogyan gondozták, mivel táplálták, milyen éghajlaton élt, mennyit mozgott. Hozzátette, a jelenség hasonlít a holland paradicsom térhódítására, ami egész évben kapható, holott akkor kellene fogyasztani, amikor természetesen is megérik. A „téli” paradicsomnak szinte alig van élvezeti és tápértéke. (VT)