A kéthetes holdi sötétség kezdetével elpusztult a kínai űrkutatási program növénytermesztési kísérlete során kicsíráztatott gyapot a Holdon. A lapunk által megkérdezett szakértő emlékeztetett, korábban már bebizonyosodott, hogy a marsi talaj alkalmas például a rozs termesztésére. Más kérdés, honnét kapnak a növények vizet.
Január 4-én gördült ki a Jade Nyúl-2 elnevezésű kínai holdjáró a Csang’o–4 űrszondából, amely az űrkutatás történetében elsőként landolt a Hold sötét oldalán. A hírek szerint a szerkezetben az odaszállított hat növénymag közül a gyapot kihajtott, amelyről egy fényképet is közzétett a minap a Kínai Űrkutatási Hivatal. A biológiai kísérletet vezető Liu Hanlong professzor a hír kapcsán arról beszélt, a gyapoton kívül a krumpli és a repce is elkezdett növekedni. Ezen kívül lúdfüvet, élesztőt és muslicát vittek a Holdra, hogy megfigyeljék a viselkedésüket az alacsony gravitációs körülmények között. S bár a legfrissebb hírek szerint a növény a kéthetes holdi sötétperiódus elindulása után nem sokkal, a mínusz százhetven fokos fagyban elpusztult, a programot mégis sikeresnek lehet tekinteni.
A kínai program nem előzmény nélküli, hiszen holland kutatók már próbálkoztak effélével, igaz, ők nem csak a holdi, de a marsi talajról is bebizonyították, hogy az alkalmas a növénytermesztésre – hangoztatta lapunknak Szemerey Imre amatőr csillagász. Utalt rá, egy ötven napos projektben tizennégy növényt vizsgáltak, amelynek részeként több mint négyezer magot ültettek el nyolcszáznegyven cserépbe. A marsi talajkeverék összetétele megegyezett azzal, amit a Viking–1 szonda detektált 1976-ban a Vörös Bolygón. Forrásunk elmondta, a Mars felszíne egy vasban gazdag, nagymértékben oxidálódott agyagrétegből áll, amely nedvesség jelenlétében szabadjára engedi a megkötött oxigént. A kísérletben egyébként az összes növény kihajtott, de a legjobban a rozs és a zsálya nőtt – fogalmazott Szemerey Imre. Beszélt arról is, a NASA és a Nemzetközi Burgonya Központ 2017-ben a krumpli termesztésével próbálkozott a Marsot és a Holdat imitáló közegben, és biztató eredményeket ért el.
Fontos megjegyezni, a kínai program természetesen nem a kültérben, hanem egy zárt és gépek által szabályozott klímájú edényben zajlik – húzta alá a csillagász. A két említett bolygón a szabadban uralkodó extrém viszonyok okán nem nagyon maradnának meg a növények, de egy melegházban már prímán föl lehetne használni azt a talajt, amit helyben találnak az asztronauták. Ezt sem kell odavinni, s ez nagyon nagy előny. Hozzátette, ha a Marson esetleg sikerülne néhány vízforrást találni, s rögtön mellette növényeket ültetni, akkor viszont a különböző cékla- és répafélék jó eséllyel kapaszkodnának meg annak környékén.
A kínai program nem előzmény nélküli, hiszen holland kutatók már próbálkoztak effélével, igaz, ők nem csak a holdi, de a marsi talajról is bebizonyították, hogy az alkalmas a növénytermesztésre – hangoztatta lapunknak Szemerey Imre amatőr csillagász. Utalt rá, egy ötven napos projektben tizennégy növényt vizsgáltak, amelynek részeként több mint négyezer magot ültettek el nyolcszáznegyven cserépbe. A marsi talajkeverék összetétele megegyezett azzal, amit a Viking–1 szonda detektált 1976-ban a Vörös Bolygón. Forrásunk elmondta, a Mars felszíne egy vasban gazdag, nagymértékben oxidálódott agyagrétegből áll, amely nedvesség jelenlétében szabadjára engedi a megkötött oxigént. A kísérletben egyébként az összes növény kihajtott, de a legjobban a rozs és a zsálya nőtt – fogalmazott Szemerey Imre. Beszélt arról is, a NASA és a Nemzetközi Burgonya Központ 2017-ben a krumpli termesztésével próbálkozott a Marsot és a Holdat imitáló közegben, és biztató eredményeket ért el.
Fontos megjegyezni, a kínai program természetesen nem a kültérben, hanem egy zárt és gépek által szabályozott klímájú edényben zajlik – húzta alá a csillagász. A két említett bolygón a szabadban uralkodó extrém viszonyok okán nem nagyon maradnának meg a növények, de egy melegházban már prímán föl lehetne használni azt a talajt, amit helyben találnak az asztronauták. Ezt sem kell odavinni, s ez nagyon nagy előny. Hozzátette, ha a Marson esetleg sikerülne néhány vízforrást találni, s rögtön mellette növényeket ültetni, akkor viszont a különböző cékla- és répafélék jó eséllyel kapaszkodnának meg annak környékén.
