Több mint ötvenezer európai halálát okozta a rendkívüli hőség ezen a nyáron, és a tragédiák kétharmadáért közvetlenül az éghajlatváltozás volt a felelős. Ezek a lesújtó eredmények két új, szakmailag lektorált tanulmányból származnak, amelyek az idei, rekordokat döntő hőhullámok során bekövetkezett halálesetek első átfogó értékelését adják.
A tudományos folyóiratban megjelent adatok Európa-szerte mintegy 850 városból származnak, ami azt jelenti, hogy a vidéki területeket is magában foglaló teljes áldozatszám ennél még magasabb lehet. A tudósok azt is megállapították, hogy az idei nyár követelte a legtöbb halálos áldozatot ebben az évszázadban, messze meghaladva a korábbi rekordokat.
„Azt hiszem, meglehetősen magabiztosan kijelenthetjük, hogy a 2026-os nyár valószínűleg a valaha feljegyzett legrosszabb volt a hőséghez kapcsolódó halálozási arány tekintetében Európa nagy részén” – mondta Clair Barnes, a tanulmány vezető szerzője, a londoni Imperial College szélsőséges időjárási jelenségeket kutató szakértője.
„Ezek a számok komoly emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy a forróbb, szélsőségesebb nyarak egyre súlyosabb hatással vannak a közegészségügyre. E statisztikák mögött valódi emberek, valódi családok állnak, akik elvesztették a szeretteiket” – tette hozzá.
Az Imperial College és a London School of Hygiene & Tropical Medicine tudósai 854 várost vizsgáltak az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban, amelyek a harminc érintett ország lakosságának mintegy negyven százalékának adnak otthont.
Az első, a hónap elején publikált tanulmány a 2000 és 2025 közötti, éghajlatváltozáshoz kapcsolódó halálozási arányokat vizsgálta, míg a pénteken közzétett második elemzés kifejezetten a 2026-os évre összpontosított.
Mindkét kutatás a hőmérsékleti adatok és a korábbi hőhalálozási modellek elemzésével becsülte meg a hőséggel összefüggő többlethalálozást. A szakemberek szerint ez a módszer következetesen olyan eredményeket produkál, amelyek pontosan tükrözik a kormányok által később közzétett hivatalos statisztikákat.
A klímaváltozás szerepének elkülönítése érdekében a tudósok összehasonlították a városokban tapasztalt tényleges időjárást egy olyan hőmérsékleti modellel, amely a globális felmelegedés nélküli világot szimulálja.
Megállapították, hogy idén nyáron több mint ötvenezer, hőséghez köthető többlethaláleset történt a vizsgált városokban, amelyekből mintegy harminckétezer közvetlenül a hőmérséklet emelkedését okozó éghajlatváltozásnak tulajdonítható.
A tanulmányok arra is rávilágítottak, milyen kivételesen pusztítónak bizonyult az idei nyár. Az első kutatás 2000 és 2025 között összesen 430 ezer hőséghez kapcsolódó halálesetet mutatott ki, amelyeknek körülbelül a felét okozta a klímaváltozás. A 2026-os adatok ugyanakkor jócskán felülmúlták a korábbi csúcsokat, így a 2022-es 29 ezer és a 2003-as 28 ezer halálesetet is.
Az idei nyári halálesetek közel harmada a június végi európai hőhullám idején következett be, amely számos melegrekordot megdöntött a kontinensen. Bár a legsúlyosabban érintett csoportot az idősek alkották, az idei áldozatok között körülbelül hatezer 65 év alatti személy is volt.
„A teher nagyobb volt az idősebb felnőttek körében: a becsült halálesetek nagyjából felét a 85 évesek és az annál idősebbek tették ki” – mondta Garyfallos Konstantinoudis, a tanulmány társszerzője, az Imperial College adjunktusa – írta a Politico.
„A hőséggel összefüggő halálozás azonban nem korlátozódott az idős népességre” – tette hozzá. „Még a fiatalabb felnőttek, a 20 és 44 év közöttiek körében is több mint nyolcszáz többlethalálesetet becsültünk.”
