A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi reprezentatív, országos kutatásából.
A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13-15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére.
Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A kormánypártiak a teljes minta átlagánál nagyobb arányban tartják túlzónak a beépítés mértékét (83 százalék), míg a Fidesz szavazói megosztottabbak: 39 százalékuk szerint túlzott a beépítés, 29 százalékuk nem ért egyet ezzel.
A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék szerint viszont elég a hozzáférhető partszakasz.
A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede (77 százalék) szerint inkább a természetvédelmi szempontokat kellene elsődlegesen figyelembe venni, míg 13 százalék szerint inkább a gazdasági, befektetői szempontokat. Mindegyik pártpreferencia-csoportban többségében vannak azok, akik szerint inkább a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, de a tiszások körében a legmagasabb ez az arány.
Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásairól, 44 százalék teljes mértékben egyetért, további 28 százalék inkább támogatná, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak (22 százalék), a lakosságot pedig 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton-menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést; 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.
Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, hogy az állam fellépjen a Balaton természeti értékének védelmében a beruházókkal szemben – summázta az eredményt a 21 Kutatóközpont. Hozzátette, a Tisza szavazói körében a legtöbb kérdésben a teljes minta átlagánál magasabb azok aránya, akik a Balaton minél nagyobb fokú védelmét támogatják. A Fidesz szavazói néhány kérdésben megosztottak, ennek oka lehet az is, hogy a Fidesz-kormányok intézkedéseinek kritikájaként is értelmezhető a többségi, természetvédelmi álláspont – áll a közleményben.
A kutatóközpont megállapításai szerint a pártpreferencia mellett a szavazók demográfiai összetétele is szerepet játszott a válaszokban: az idősebbek, kisebb településeken élők és alacsonyabb iskolai végzettségűek általában kevésbé zöld álláspontot képviselnek, és ezek a demográfiai csoportok felülreprezentáltak a Fidesz-szavazók körében. A véleménykülönbségekben megmutatkozott az is, hogy a Balatont soha nem látogatók – amellett, hogy kevésbé tudtak állást foglalni -, bizonyos kérdésekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint azok, akik rendszeres látogatói.
A közlemény szerint a telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség alapján – írta meg az MTI.
