A GKI fogyasztói bizalmi indexének korcsoportok szerinti adatai alapján az utóbbi 4 évben a magyar lakosság gazdasági várakozásai nem egységesen változtak, a fiatalok gyorsabban és pozitívabban reagálnak a gazdasági változásokra - közölte a GKI Gazdaságkutató.
A 18-29 évesek bizalmi indexe 2022 novemberben mínusz 40 pont, a 65 év felettieké mínusz 64 pont volt, legutóbb 2026 augusztusban a fiatalok bizalmi indexét 9, az idősekét mínusz 9 pontra mérték.
Részletezték, a 18-29 évesek bizalmi index pályája volt a legdinamikusabb a 2022-es inflációs sokk után. Esetükben már 2023-ban látványos javulás indult el. A magyarázat erre részben strukturális, a fiatalok jövedelmének nagyobb része munkabér, amely gyorsabban alkalmazkodott az inflációhoz, és körükben egyszerűbb a munkahelyváltás. Másrészt várakozás-alapú, a fiatalok hosszabb időhorizonton gondolkodnak, hangulatukat jobban befolyásolják a jövőbeni kilátások, és gyorsabban reagálnak a kedvező politikai és gazdasági jelzésekre – írták.
A 65 év felettiek bizalmi indexe 2022 óta egyszer sem érte el a semleges tartományt. Jövedelmük döntő része nyugdíj, amely csak éppen követi az árak emelkedését. Fogyasztási kosarukban az élelmiszer, a rezsi és az egészségügyi kiadások nagyobb súlyt képviselnek, ezek drágultak a legjobban 2022-ben. Ebben a korcsoportban a biztonság elsődleges szempont, ezért még javuló gazdasági környezetben is inkább megtakarítanak, mint fogyasztanak – tették hozzá.
A kutatásban kitértek arra is, hogy a 2022 és 2025 közötti átlagosan 30 pontos generációs különbség a választás utáni időszakban 20 pont alá csökkent, az idősek tehát részben felzárkóztak. A kérdés szerintük az, hogy ez a felzárkózás tartós lesz-e. Ha az ígért nyugdíjintézkedések megvalósulnak, az idősek bizalma érdemben emelkedhet. Ha nem, a generációs olló ismét kinyílhat. A következő hónapokban az idősek hangulati pályájának alakulása fontos mutató lesz a fogyasztói bizalom összesített indexe mellett – hívták fel a figyelmet.
