A budapesti rövid távú lakásbérleti piac egyharmada feketén üzemel

A fővárosban futó 15 825 Airbnb- és Booking-hirdetés közül minden harmadik esetben hiányzik a kötelező NTAK-szám, nem létező azonosítót adtak meg, vagy más érvényes engedélyét másolták le. Ez a fekete szektor évente nagyságrendileg 3,1 milliárd forint adókiesést okoz:

• 1,01 milliárd Ft kieső idegenforgalmi adó (IFA) az önkormányzatoknak,

• 1,01 milliárd Ft kieső turisztikai fejlesztési hozzájárulás az államnak,

A becsületes szolgáltatók járnak rosszul

A köztudatban élő tévhittel ellentétben a rövid távú lakáskiadás nem a nagybefektetők terepe. A kerületi nyilvántartások szerint a 12 445 engedély 8 081 szolgáltató között oszlik meg:

• Az üzemeltetők 97,5%-ának legfeljebb 3 szálláshelye van (ők adják a piac 73,6%-át),

„A kerületi szigorítások és tiltások csak azokra hatnak, akik eleve jogkövetők és szabályosan működnek. A szabálykövető vendéglátók bezárnak, a feketézők pedig tovább működnek, ráadásul árelőnyük is van a legális szereplőkkel szemben” – mutat rá Antos Péter, a GuestGuru szakértője. „A feketén működő lakáskiadók ráadásul kifejezetten bevonzzák a bulituristákat, miközben semmilyen felelősséget nem vállalnak az esetleges éjszakai hangoskodásért, tehát az ilyen és hasonló, a lakosságot érintő feszültségforrásokért egyértelműen ők a felelősek” – fűzi hozzá.

A terézvárosi tiltás a feketepiacnak kedvezett

Terézvárosban 2026. január 1-jén lépett életbe a teljes tiltás. A BPDB adatai szerint hét hónappal később a kerületben elérhető 997 hirdetés háromnegyede (747 hirdetés) továbbra is elérhető, és a szabálytalan szálláshelyek foglalhatók.

• 498 hirdetés érvénytelen vagy hamis NTAK-számmal működik.

• 249 hirdetés érvényes engedéllyel rendelkezik ugyan, de magánszállásként a tiltás miatt nem üzemelhetne.

• Jogszerűen mindössze kb. 144 szálláshely (hotel, panzió) működik a kerületben.
  

A turisták nem mentek át szállodába

A terézvárosi tiltást követően a szállodai vendégéjszakák száma ugyan nőtt 22,7 ezerrel, ám a magánszállásokból 94,9 ezer éjszaka esett ki. A szállodák a kiesés mindössze 24%-át tudták felszívni. A kieső vendégek 76%-a nem ment hotelbe, hanem más várost választott. Ez pontosan egybevág a nemzetközi kutatásokkal (az American Economic Review-ban megjelent Farronato & Fradkin tanulmány szerint az Airbnb-vendégek 49-87%-a nem foglalna szállodát a lakásbérlés tiltása esetén).

„A nemzetközi példák egyértelműen megmutatják, hogy az Airbnb és a hasonló rövid távú lakáskiadási formák mára a turizmus szerves és aktív részévé váltak. Ez a szegmens egyáltalán nem befolyásolja a szállodák iránti érdeklődést, így a szektor teljes kizárása átfogóan csökkenti a turizmust: az utazók a korlátozások hatására nem fognak más szállástípust választani, egyszerűen elkerülik a várost, és inkább más országokba utaznak” – hívja fel a figyelmet a GuestGuru szakértője.

Hatékony megoldás három lépésben

A fővárosban szabályosan működő lakáskiadók meghatározó szolgáltatója, a GuestGuru nemzetközi példákra és tapasztalatokra alapozva három lépést javasol a probléma megoldására:

• A rövid távú lakáskiadás hatékony szabályozását a elkapkodott korlátozások helyett a piactisztítással érdemes kezdeni. Az illegális működés felderítése gyorsan és könnyen megoldható.

• A helyszíni ellenőrzések és szankcionálás elengedhetetlen a piac fehérítése érdekében. Ehhez a 23 különálló kerületi jegyző helyett egyetlen budapesti ellenőrző szervezetre lenne szükség, aki a platformoktól kikérve a feketézők korábbi foglalási adatait önfinanszírozóvá tenné az ellenőrzést — amihez az EU 2024/1028 rendelete már biztosítja a jogalapot.

• Emellett elengedhetetlen az egységes budapesti idegenforgalmiadó-alap megteremtése, hiszen – amint azt Pozsony vagy francia városok példája is bizonyítja – a széttagolt szabályozás egységesítésével a platformok automatikusan be tudják szedni az adót, ami többszörösére növelheti a városháza bevételeit.