A kormány nevében zéró toleranciát hirdetett a közösségek, kisebbségek, népcsoportok ellen irányuló erőszakkal és verbális bántalmazással szemben a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkára vasárnap.
Sári Zsolt a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a Fiumei úti sírkertben, Slachta Margit síremlékénél tartott megemlékezésen azt hangoztatta, hogy a kormány legfőbb törekvése a nemzetegyesítés, amely csak a közbeszéd megtisztításával és a kirekesztés megszüntetésével lehetséges.
Ugyanis „egyetlen diktatúra sem szögesdróttal kezdődik, hanem szavakkal” – mutatott rá az államtitkár, kifejtve, hogy a magyarországi diktatúrák kezdetét is az jelezte, hogy a zsidóból fajidegen, a gazdálkodóból kulák, a polgárból osztályidegen, a másként gondolkodóból a nép ellensége lett.
Slachta Margit ebben az időszakban küzdött a zsarnokság ellen, és szólalt fel minden igazságtalansággal szemben – tette hozzá a szerzetesnőre, az első magyar parlamenti képviselőnőre emlékezve.
Sári Zsolt kiemelte, múltunk tragédiáira emlékezni kell, de ez az emlékezés nem elmélkedést jelent, hanem cselekvő tanúságtételt azok felé, akik életüket áldozták azért a szabadságért, amely mai társadalmunk alapja.
A 20. század totalitárius rendszerei egész Európa történetét meghatározták és emberek millióinak életét tették tönkre, ugyanakkor a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjának bevezetésével Európa felismerte annak fontosságát is, hogy a közös emlékezet közös identitásunk és összetartozásunk alapja – mutatott rá az államtitkár.
Augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon kötött megnemtámadási szerződést a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország; a paktumot Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter írta alá.
