A minap befejeződött az új állatjóléti törvénytervezet nyilvános vitája Szerbiában, amely a szakma és a civil szféra heves ellenállásába ütközött.
Újabb front nyílt a kormány és az állatvédők között Szerbiában - írja a Szabad Magyar Szó. Mint olvasható, az aktivisták és jogászok arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt dokumentum nem kínál megoldásokat, hanem csupán jogi paravánként szolgál a közpénzek évtizedek óta tartó kitalicskázásához a helyi költségvetésekből. Ahogyan azt Vanja Bajović, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karának professzora és állatjogi aktivista elmondta, ahelyett, hogy az új törvény védené az állatokat és növelné a polgárok biztonságát, az állam még szélesebbre tárja az ajtót a kétes magáncégek előtt.
A kommunális tevékenységekről szóló 2011-es törvény lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy magánvállalkozásokra bízzák az állathigiéniát, és ebben rejlik a korrupciós lánc gyökere. A magánvállalkozó logikája a profit, nem pedig a probléma megoldása, hiszen ha az utcákon nem lesz több kutya, az önkormányzatok nem utalnak majd nekik költségvetési pénzeket. Egy ilyen rendszer eredménye elkeserítő: a terepről származó bizonyítékok fiktív számlák tömeges kiállítását és soha el nem végzett szolgáltatások kiszámlázását mutatják. Szerbiában mindössze három városban alig két év alatt elképesztő összeget, 4,6 millió eurót fizettek ki állathigiénia és kutyaharapási kártérítések címén, anélkül, hogy a probléma akár egy milliméterrel is közelebb került volna a megoldáshoz - vélekedett a professzor.
