Százhetven éve, 1856. július 10-én született Nikola Tesla, a valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, akinek a nevéhez több száz szabadalom fűződik, jóllehet ötleteinek java részét mások védették le.
A horvátországi Smiljanban látta meg a napvilágot, apja egy szerb ortodox lelkész volt. A grazi és a prágai műegyetemre járt, de apja halála után - miután a tandíjat nem tudta fizetni - félbe kellett szakítania tanulmányait. 1881-ben anyai nagybátyja, a pomázi Mandics Pál vette magához és állást szerzett neki a Puskás testvérek telefongyárában. Tesla részt vett Puskás Tivadar első telefonközpontjának kiépítésében. Puskás 1882-től alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél, itt valósította meg indukciós motorját.
Két évvel később egy Thomas Alva Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott Amerikába. Edison alkalmazta is, de a két nehéz természetű zseni állandóan összekülönbözött: nemcsak az anyagiakon, hanem azon is, hogy Edison az egyenáramra, míg Tesla a váltóáramra esküdött.
Tesla hat hónap után távozott, és Edison nagy ellenfeléhez, George Westinghouse-hoz kopogtatott be, aki hatalmas összegért rögvest megvette tőle váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait. Edison ez egyszer tévedett, a Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszer legyőzte az ő egyenáramú szisztémáját. Holott a harcban mindent bevetett: ő járta ki New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről és azt is elérte, hogy az első áldozat hosszas és sokakat felháborító agóniája után a kivégzést egy ideig úgy emlegették, hogy "megwestinghouse-olták".
Tesla a pénzből saját vállalatot alapított. Kutatta a szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás módjait, bemutatóin a váltóáramhoz fűződő félelmeket a saját testén átvezetett árammal próbálta oszlatni. 1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet a rádiókban és tévékben is használtak. Csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be, ma lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül. 1895-ben ő tervezte meg a világ első váltóáramú vízi erőművét a Niagara vízesésnél, amely Buffalo városát látta el árammal.
1898-ban rádióval irányított csónakot mutatott be és feltalálta a rádiót is (ám ezért 1909-ben az olasz Guglielmo Marconi kapott Nobel-díjat). Egy évvel később - felismerve, hogy a Föld vezetőként használható, s egyes frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre - 40 kilométer távolságról, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, és 40 méteres villámokat keltett az ionoszféra energiájával. Ő találta fel a távirányítót, a tachométert, a földenergia fűtésre történő felhasználását, kutatásain alapul a rádióerősítő, a neonlámpa, a mikrohullám.
Alakja köré legendák szövődtek: ezek szerint földönkívüliek jeleit fogta, kidolgozta az időutazást, feltalálta az "üzemanyag nélküli" motort, amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel. Bár nyilatkozatai szerint az utóbbi kérdést megoldotta, találmányát sohasem mutatta be, az összeesküvés-elméletek hívei szerint azért, mert féltette életét, tartott az olajcégek bosszújától.
1900-ban a milliárdos Pierpont Morgantól kapott pénzből adótornyot kezdett építeni, hogy az egész világot besugározza képekkel és hírekkel, de a pénzember visszalépett az üzlettől. Tesla javasolta, hogy a kiöregedett hadihajókat áramfejlesztőként hasznosítsák, a vezeték nélküli átvitelt lehetővé tevő antennarendszerét ma is használják, de a szabadalmat akkor sok évre titkosították. Tesla dolgozta ki a mágneses aknák elleni védelmet is.
Bár számos kitüntetést kapott és 1931-ben, 75. születésnapján a Time magazin címlapján jelent meg arcképe, nagy csalódására a Nobel-díjat nem kapta meg. 1912-ben félhivatalosan felmerült, hogy Edisonnal megosztva tüntessék ki, de felháborodva utasította vissza, hogy nevüket akár csak ilyen összefüggésben is együtt említsék. A bizottság ezután salamoni döntést hozott, a díjat a mindkettejüknél kevesebb érdemet szerzett svéd Gustaf Dalén vehette át.
Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre, ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól, megszállni csak olyan szobában volt hajlandó, melynek száma osztható volt hárommal. Élete végén galambokat etetett a New York-i parkokban, rájuk pazarolva érzelmeit, amelyet embertársainak képtelen volt átadni.
A magányos és elszegényedett feltaláló nyolcvanhat éves korában, 1943. január 7-én New Yorkban halt meg. 1960-ban teslának nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét (jele T), hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett. A világ legnagyobb Tesla-emlékművét (egy több mint öttonnás, 6x3x3 méteres alkotást) 2014-ben Prágában avatták fel. A teljesen elektromos autókat gyártó, 2003-ban alapított, rendkívül sikeres amerikai cég is Tesla nevét vette fel.
Bár szinte összes találmányát az Egyesült Államokban hozta létre, Szerbia és Horvátország is a maga fiának vallja. Érveket mindkét fél felhozhat, hiszen Horvátországban született, de szerb szülőktől, s bár mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában, a hamvait tartalmazó urna a belgrádi Tesla Múzeumban található, ahová 1957-ben családja beleegyezésével szállították, s nevét viseli a belgrádi repülőtér. A horvátok a délszláv polgárháborúban lerombolták Gospicban álló szobrát (Tesla itt töltötte gyermekéveit), mert - az egyébként német anyanyelvű - tudóst szerb származásúnak minősítették, de később Horvátországban Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánították születésnapját, július 10-ét. A 2023. január 1-jén forgalomba került horvát euróérmék közül hármon Tesla arcképe látható, emiatt a szerb jegybank hivatalosan is tiltakozott.
