Becket Tamás az örökérvényű igazságot védelmezte

A volt köztársasági elnök hozzátette, a hatalmi logika szerint Becket vesztes: II. Henrik király győzött felette, amikor a halálba küldte, ám az erkölcsi mérce és a történelem emberi igazságot osztó logikája szerint Becket győzedelmes.

A nemzeti emlékezetből való kitörlés helyett Canterburyi Szent Tamás égi és földi dicsőséget szerzett. Kultúránk részévé vált, feljegyezték az emberiség nagy közös történelemkönyvébe, nyolc és fél évszázad után is emlegetjük, Európának ezen a táján is - emelte ki Áder János.

A politikus szólt arról, hogy számos ábrázolás őrzi a drámai pillanat képét, amikor vecsernye idején a templomba törő négy fegyveres kardot ránt, és lekaszabolja az oltár előtt imádkozó főpapot.

Nekünk, magyaroknak, ismerős ez a jelenet, mert más körülmények között, más szereplőkkel és más fegyverekkel megtörtént ugyanez - mondta Áder János.

Felidézte Salkaházi Sára, Ervin Gábor, Apor Vilmos, Vezér György Ferenc és Brenner János emlékét, akik „Becket Tamás XX. századi, magyarországi utódai: emberek az embertelenségben” - fogalmazott Áder János.

Hozzátette, számunkra ők akkor is pótolhatatlanul fontosak, ha ma már senkinek sem kell az egyházi közösségek méltóságát, az üldözött emberek biztonságát, vagy a vallás szabad gyakorlását az életével védelmeznie.

Úgy vélte, tőlünk már nem kérdez a sors olyan súlyosat, amire mártíromság a válasz, de még megkérdezheti; tudjuk-e mennyit ér az általuk megszentelt magyar és egyetemes szabadság?

„Vajon tudjuk-e sikert és dicsőséget nem remélve a mások javát, a közösség javát keresni? Úgy bánunk-e felebarátunkkal, mint ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak?” - tette fel a kérdést Áder János.

Köszöntője végén Apor Vilmos szavait idézve elmondta; „az erélyes, nagy jellem tudja, hogy mikor és milyen alkalommal kell neki színt vallania, és mikor kell fontos és nagy dolgokért síkra szállnia, akkor is, ha az egész világ megharagszik rá”.