Irán egyetlen részecskét sem enged ki az országból a dúsított nukleáris anyagokból, és súlyos következményekkel kell számolnia az Egyesült Államoknak, ha ismét katonai támadást indít az Iszlám Köztársaság ellen – jelentette ki Mohszen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője.
Az iráni tisztviselő a libanoni, Irán-barát Al Mayadeen televíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Teherán nem hajlandó átadni vagy külföldre szállítani a területén található dúsított nukleáris készleteket. Rezaei arra is figyelmeztetett, hogy egy esetleges újabb amerikai támadásra Irán az Egyesült Államok távolabbi katonai támaszpontjainak célba vételével válaszolna.
A kijelentés különösen érzékeny időszakban hangzott el, mivel Washington a nukleáris kérdést az Iránnal folytatandó tárgyalások egyik alapvető feltételének tekinti. Az amerikai vezetés szerint a nukleáris programról szóló megállapodás nélkül nem lehet tartós rendezést elérni, és a dúsított urán sorsának tisztázása elengedhetetlen lenne a konfliktus lezárásához. Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben ugyanakkor békülékenyebb hangot ütött meg Iránnal kapcsolatban, az amerikai tisztviselők pedig azt jelezték, hogy egyelőre nem feltétlenül van szükség újabb katonai műveletekre.
Rezaei ezzel szemben azt állította, hogy jelenleg semmilyen tárgyalás nem zajlik Washington és Teherán között. Irán korábban már jelezte, hogy kész nukleáris javaslatot tenni az Egyesült Államoknak, de egy magas rangú iráni tisztviselő szerint a kezdeményezésről csak akkor lehet érdemi egyeztetést folytatni, ha Washington teljesíti Teherán hét követelését. A javaslatot Katar közvetítésével juttatták el az amerikai félhez.
A nukleáris készletek kérdése azért is kiemelten fontos, mert a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) becslése szerint Iránnak 2025 júniusában, az izraeli és amerikai támadások előtt 440,9 kilogramm, 60 százalékosra dúsított uránja volt. Ez a dúsítási szint jóval meghaladja a polgári célú atomenergia-termeléshez általában szükséges mértéket, ugyanakkor alacsonyabb a nukleáris fegyverek előállításához jellemzően szükséges, körülbelül 90 százalékos szintnél. Egyelőre nem tudni pontosan, hogy a nukleáris létesítményeket ért támadások után mennyi maradt meg ebből a készletből.
Az Egyesült Államok, Izrael és több nyugati ország régóta azzal vádolja Iránt, hogy nukleáris fegyverek előállítására törekszik, amit Teherán következetesen tagad. Az iráni vezetés ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az ország nukleáris programja saját ellenőrzése alatt maradjon, és a dúsított uránt ne kelljen külföldre szállítania.
Mohszen Rezaei mostani nyilatkozata tovább nehezítheti a diplomáciai rendezést, hiszen a nukleáris készletek külföldre szállítása az amerikai követelések egyik központi eleme, miközben Irán ezt kategorikusan elutasítja. A két ország közötti feszültséget a katonai fenyegetések mellett a tárgyalások elmaradása is fokozza – írja a Reuters.
