Irán kész csapást intézni amerikai bázisok ellen, beleértve az Európában lévő támaszpontokat is, ha a síita állam elleni támadásokra használják őket – jelentette ki szerdán az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Mohszen Rezai.
„Ha amerikai gépek szállnak fel egy bázisról, legyen az a bázis akár egy európai országban vagy más, távoli régióban, azért, hogy légicsapást hajtson végre Iránban, azt a bázist megtámadjuk” – szögezte le Rezai a libanoni al-Majádín televíziós csatornának adott interjúban.
„Olyan szigeteket is el tudunk érni, amelyekről azt hiszik, kívül esnek a rakétáink hatótávolságán” – tette hozzá.
Cáfolt tárgyalások és a washingtoni feltételek
A politikus egyúttal leszögezte: jelenleg semmiféle tárgyalás nem folyik Teherán és Washington között, rágalmaknak nevezve az ilyen jellegű híreszteléseket, amelyek célja szerinte az olajárak csökkentése és a gazdasági nyomás enyhítése.
„Közöltük a feltételeinket az amerikai féllel, most várjuk őszinte és világos válaszukat” – jelentette ki.
Az iszlámábádi egyeztetésekre kitérve úgy vélte, az Egyesült Államok aláírta, majd megszegte az ott született megállapodást.
„Ritka a történelemben az olyan vezető, aki aláír egy szerződést, aztán összetépi és hátat fordít neki, kevesebb mint egy hónap alatt” – szögezte le, Donald Trump amerikai elnökre utalva. Hozzátette: Teherán ennek ellenére komolyan veszi a diplomáciai utat.
Hormuzi-szoros, nukleáris fejlesztések és a regionális háború
A Hormuzi-szorossal összefüggésben elmondta, a szoros mindaddig zárva marad, amíg Washington nem teljesíti Irán hét feltételét.
Hangsúlyozta, hogy Irán elvárja továbbá az összes Közel-Keleten – elsősorban Libanonban – vívott háború leállítását, és kiemelte azt is, hogy az iráni atomprogram nem része a megbeszéléseknek. Elmondta mindazonáltal, hogy Teherán megtartja dúsított uránját, „annál inkább, mert jelenleg nukleáris meghajtású hajók és tengeralattjárók gyártásán dolgozik”.
Azt is leszögezte, hogy az atomprogram egy pontján kisméretű moduláris atomerőművet is építenének.
Úgy vélte továbbá, hogy Trump és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „elvesztette a háború folytatásához szükséges politikai bizalmat”, mind belföldi, mind nemzetközi szinten. Aláhúzta: a háború szertefoszlatta azt a meggyőződést, hogy Washington képes a régiós biztonságot garantálni – írta meg az MTI.
