Tizenkét évvel a jemeni polgárháború kezdete után ismét súlyos harcok zajlanak az országban. A Szaúd-Arábia által támogatott jemeni kormányerők ellentámadást indítottak, hogy visszafoglalják az Iránhoz kötődő húszik által az elmúlt hetekben megszerzett stratégiai területeket. A konfliktus tétje azonban már messze túlmutat Jemenen: a harcok egyik központja a Báb el-Mandeb-szoros, a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala.
A jemeni háború főszereplői a húszik, hivatalos nevükön az Ansar Allah mozgalom. A síita iszlám zaidita ágához tartozó csoport az 1990-es években erősödött meg Észak-Jemenben, és eredetileg azért lépett fel, mert úgy érezte, hogy a központi kormányzat háttérbe szorítja közösségét.
A húszik 2014-ben elfoglalták a fővárost, Szanaát, majd fokozatosan megszerezték az ellenőrzést Jemen északi és nyugati részének jelentős területei felett. Jelenleg is ők ellenőrzik a fővárost és az ország legsűrűbben lakott részeinek jelentős hányadát.
A mozgalom legfontosabb külső támogatója Irán. Teherán az évek során egyre nagyobb katonai támogatást nyújtott a húsziknak, akik jelentős rakéta- és drónarzenált építettek ki. Ezekkel nemcsak jemeni ellenfeleiket támadták, hanem Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael ellen is hajtottak végre csapásokat, valamint kereskedelmi hajókat támadtak a Vörös-tengeren.
A másik fő oldal Jemen nemzetközileg elismert kormánya. Miután a húszik elfoglalták Szanaát, a kormány délre szorult, és jelenleg Ádenből működik. Az országot hivatalosan a Rashad al-Alimi vezette Elnöki Vezetői Tanács irányítja.
A kormány legfontosabb külső támogatója Szaúd-Arábia. Rijád 2015-ben katonai koalíciót szervezett a húszik ellen, mert attól tartott, hogy Irán egy vele közvetlenül határos országban épít ki erős katonai szövetségest.
A szaúdi vezetés számára ezért Jemen nem egyszerűen egy szomszédos ország polgárháborúja. Ha a húszik tartósan ellenőrzésük alatt tartanák Jemen jelentős részét, Rijád szerint Irán komoly katonai nyomást tudna gyakorolni Szaúd-Arábia déli határára.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány oldalán harcoló erők sem alkotnak egységes blokkot. Az egyik fontos katonai szereplő az úgynevezett Giants Brigades, vagyis az Óriások Brigádjai. Ez egy erős, elsősorban dél-jemeni fegyveres alakulat, amely korábban jelentős támogatást kapott az Egyesült Arab Emírségektől.
A csoport most ismét fontos szerepet játszik a húszik elleni hadműveletekben, különösen a Báb el-Mandeb térségében. A kormány oldalán harcolnak a Szaúd-Arábiához közel álló Nation's Shield Forces egységei is.
Szintén fontos szereplő Tarek Saleh tábornok, Jemen korábbi elnökének, Ali Abdullah Salehnek az unokaöccse. Az általa vezetett Nemzeti Ellenállási Erők a húszik ellen harcolnak, és Jemen egységének fenntartását támogatják.
A történet azonban itt válik igazán bonyolulttá. A húszik ellenfelei között ugyanis olyan csoportok is vannak, amelyek nem feltétlenül ugyanazt akarják Jemen jövőjétől.
A déli szeparatista mozgalom hosszú ideje azt szeretné, hogy az ország déli része ismét önálló állammá váljon. Észak- és Dél-Jemen ugyanis csak 1990-ben egyesült. A déli függetlenségi törekvések azonban azóta sem tűntek el.
Ennek legfontosabb politikai képviselője hosszú ideig a Déli Átmeneti Tanács, az STC volt, amely jelentős támogatást kapott az Egyesült Arab Emírségektől. A szervezet 2026 elején azonban súlyos vereséget szenvedett a Szaúd-Arábia által támogatott erőkkel szemben, elveszítette területeinek nagy részét, majd kizárták az Elnöki Vezetői Tanácsból. A mozgalom később új néven szerveződött újjá.
Ez jól mutatja a jemeni konfliktus egyik alapvető problémáját: Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ugyan hosszú ideig ugyanazon az oldalon harcoltak a húszik ellen, Jemen jövőjéről nem feltétlenül ugyanazt gondolják.
Szaúd-Arábia alapvetően egyben szeretné tartani Jement, míg az Emirátusok korábban olyan déli csoportokat támogattak, amelyek az ország kettészakítását és egy független dél-jemeni állam létrehozását szorgalmazták.
A konfliktusban jelen van az Islah párt is, amely Jemen egyik legfontosabb szunnita politikai mozgalma. Szaúd-Arábia több hozzá kötődő politikust támogat, az Egyesült Arab Emírségek azonban bizalmatlan a szervezettel szemben, mert túl közel állónak tartja a Muzulmán Testvériséghez. Az Islah ezt a kapcsolatot vitatja.
A jelenlegi harcok azért különösen veszélyesek, mert a húszik az elmúlt időszakban megpróbálták kiterjeszteni ellenőrzésüket a Vörös-tenger partvidékén és a Báb el-Mandeb környékén. Ez a keskeny tengeri átjáró köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel, így az Európa és Ázsia közötti hajózás egyik kulcsfontosságú útvonala.
A húszik ellenőrzése a térségben ezért nemcsak Szaúd-Arábiát vagy Jement érintené. A csoport rakétákkal és drónokkal továbbra is képes lehet hajókat támadni, ami veszélyeztetheti a globális kereskedelmet és az energiaszállításokat.
A Szaúd-Arábia által támogatott jemeni kormányerők ezért nagyszabású ellentámadást indítottak. A szaúdi légierő intenzív légicsapásokkal támogatja a szárazföldi hadműveleteket, miközben a kormányerők több stratégiai területet visszafoglaltak a szoros környékén.
A harcok közben más frontokon a húszik is előretörtek. Taiz térségében fontos pozíciókat szereztek meg, és egyes kormányzati katonai források szerint a várost részben körbezárták. Ez azt mutatja, hogy egyik fél sem képes egyértelműen uralni az egész hadszínteret.
A konfliktus mögött közben egy nagyobb közel-keleti hatalmi verseny is kirajzolódik. Irán a húszik legfontosabb külső támogatója, míg Szaúd-Arábia a nemzetközileg elismert jemeni kormány mögött áll. Az Egyesült Arab Emírségek továbbra is jelentős befolyással rendelkezik egyes déli fegyveres csoportokra.
Jemen így egyszerre polgárháború, regionális hatalmi küzdelem és a globális kereskedelmi útvonalakért folyó stratégiai verseny egyik frontja.
Ez magyarázza azt is, miért válhat a mostani eszkaláció az egész világ számára fontossá. Ha a harcok tartósan kiterjednek a Báb el-Mandeb környékére, vagy a húszik ismét nagyszabású támadásokat indítanak a kereskedelmi hajók ellen, annak következményei az olajáraktól a szállítási költségeken át egészen az európai árakig érezhetők lehetnek.
A jemeni háború tehát korántsem egyszerűen a húszik és a kormány összecsapása. Egymással rivalizáló jemeni fegyveres csoportok, szeparatisták és regionális nagyhatalmak érdekei találkoznak egy olyan országban, amely közvetlenül a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala mellett fekszik. Éppen ezért egy újabb nagy jemeni háború következményei messze túlnyúlhatnak az ország határain - írja a Reuters.
