A húszik hétfőn bejelentették, hogy több tucat rakétát és drónt lőttek ki a dél-szaúd-arábiai Hamísz Musaitban található katonai légibázisra, repülőgép-hangárokat, radarrendszereket, kifutópályákat és lőszerraktárakat célozva – állításuk szerint megtorlásul a Jemenben végrehajtott szaúdi légicsapásokért.
A szaúdi hatóságok azonnal vészjelzést adtak ki a városban, valamint három másik déli településen. A jemeni konfliktusban érintett, Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció közlése szerint a húszi támadásokban tizenhárom civil sebesült meg.
A húszik elmúlt napokban elért területi előrenyomulása – beleértve a Vörös-tenger stratégiai torkolatánál fekvő Perim-sziget (Barim) elfoglalását – további komoly nyomást gyakorol a szaúdi olajexportra. Különösen azután, hogy csütörtökön egy légitámadás miatt teljesen le kellett állítani Szaúd-Arábia kelet–nyugati irányú, kulcsfontosságú olajvezetékének működését. Rijád egyértelműen az iráni támogatású iraki milíciákat tette felelőssé a csővezeték elleni támadásért.
Szaúd-Arábia az 1980-as években azért építette meg ezt az 1200 kilométer hosszú csővezetéket a saját területén (az Öböltől egészen a Vörös-tengerig), hogy megkerülhesse vele a Hormuzi-szorost, amikor az akkori iráni–iraki háború veszélyeztette a tengeri szállítmányozást. Kereskedők szerint a szaúdi olajvezeték elhúzódó leállítása akár a globális olajkínálat 4 százalékát is kiesésbe taszíthatja, amíg a Hormuzi-szoros nagy része blokád alatt áll. Rijád egyelőre nem közölte, hogy mikor állhat helyre a csővezeték működése.
A húszi offenzívára válaszul a szaúdi és a jemeni kormánypárti légierő fokozta a húszi célpontok bombázását, többek között a történelmi Mocha kikötővárosának környékén. Ugyanakkor a húszik gyakorlatilag továbbra is ellenőrzik az ország szinte teljes nyugati partvidékét a Vörös-tenger mentén – közölték a nemzetközileg elismert jemeni kormány tisztviselői. „A húszikra hatalmas nyomás nehezedik. Ők viszont egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a szaúdiakra azzal, hogy fokozzák a rakéta- és dróntámadásaikat” – nyilatkozta egy jemeni tisztviselő.
A geopolitikai feszültségek hatására a nyersolaj ára hétfőn több mint 4 százalékkal emelkedett, majd a nap végére körülbelül 1 százalékos pluszban állapodott meg.
Az amerikaiak vonakodnak a beavatkozástól
A kiújult és egyre intenzívebb jemeni konfliktus újabb komoly kihívást jelent Donald Trump amerikai elnök számára. A Reutersnek nyilatkozó három diplomáciai forrás szerint Washington eddig ellenállt Rijád azon kéréseinek, amelyek a hírszerzési támogatáson túl közvetlen amerikai katonai beavatkozást sürgettek Szaúd-Arábia oldalán. Trump a hétvégén maga is nyilatkozta, hogy beszélt a szaúdi koronaherceggel, de hozzátette: a húszik is felvették a kapcsolatot Washingtonnal, és arra kérték az Egyesült Államokat, hogy maradjon ki a konfliktusból.
A szaúdi állami média mindenesetre arról számolt be, hogy Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg hétfőn Dzsiddában személyesen találkozott Brad Cooper admirálissal, az amerikai haditengerészet közel-keleti regionális parancsnokával.
Szaúd-Arábia 2015 óta vezet katonai koalíciót a húszik ellen, de a konfliktus az elmúlt években a tűzszünetnek köszönhetően nagyrészt befagyott. A harcok azonban ebben a hónapban újra fellángoltak, a húszik pedig sorra verték vissza a nemzetközileg elismert jemeni kormánnyal együttműködő erőket.
Hanyatlik a diplomáciába vetett remény
Ománnak hétfőn kellett volna egy közvetítői találkozót tartania Iránnal és az öböl menti államokkal, hogy megvitassák a Hormuzi-szoros újranyitását – ezen a tengeri útvonalon a háború előtt a világ olajexportjának 20 százaléka haladt át. Omán azonban az utolsó pillanatban bejelentette, hogy a találkozót elhalasztották. Teherán szerint a halasztás Szaúd-Arábia kifejezett kérésére történt.
Bár Trump hétfőn megismételte azt a gyakran hangoztatott állítását, miszerint Irán gyorsan szeretne valamilyen megállapodást kötni, Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára figyelemelterelésnek nevezte az amerikai elnök üzenetét. Az X-en azt írta: „Nincsenek és nem is lesznek tárgyalások addig, amíg Irán feltételei nem teljesülnek.”
A régiós hajózás elképesztő volatilitását és bizonytalanságát jelzi az is, hogy teljesen ellentmondásos jelentések keringenek arról, miként és mikor sérült meg egy olajszállító tartályhajó a térségben. Az iráni Fars hírügynökség hétfőn (pontos dátum megjelölése nélkül) arról számolt be, hogy az iráni Forradalmi Gárda szerint a panamai zászló alatt hajózó El Gaia olajszállító tartályhajót tengeri aknák találták el, miközben megpróbált áthaladni a Hormuzi-szoros déli részén lévő tiltott zónán.
Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (CENTCOM) azonban azonnal reagált, és hamisnak nevezte a jelentést. Az amerikaiak szerint a tartályhajót valójában „még a múlt hónapban találta el egy iráni rakéta, ami működésképtelenné tette a hajót”. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) ezzel szemben csak annyit erősített meg, hogy az El Gaia szombaton rongálódott meg, de nem közölték az okot, csak azt, hogy a legénységből két tengerész eltűnt. (A sajtónak egyelőre nem sikerült felvennie a kapcsolatot a hajó dubaji tulajdonosaival, hogy tisztázzák a helyzetet.)
A világ legfontosabb olajszállító útvonala a háború február 28-i kezdete óta gyakorlatilag nagyrészt le van zárva, mivel Irán rendszeresen fenyegeti és támadja azokat a hajókat, amelyek a teheráni engedélye nélkül próbálnak áthaladni a szoroson. „A Forradalmi Gárda haditengerészete határozottan kijelenti, hogy a Hormuzi-szoros le van zárva, és továbbra is a mi intelligens ellenőrzésünk alatt áll” – áll a katonai szervezet friss közleményében – írta meg a Reuters.
