Irán felszólította az Egyesült Államokat, hogy ismerje be vereségét, miközben Donald Trump amerikai elnök „nagyon gonosznak” nevezte Teheránt, és arra figyelmeztette az amerikaiakat, hogy a háború következtében tartósan magas üzemanyagárakra kell felkészülniük.
A béketárgyalások terén nem történt előrelépés, és a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítás is továbbra is szünetel. Semmi jel nem utal arra, hogy a szembenálló felek a konfliktus lezárása felé mozdulnának el, amelyet az Egyesült Államok és Izrael indított még február 28-án.
„Ezt a szorost csakis Irán parancsára nyitják meg és zárják le. Amíg nem fogadják el a vereség valóságát, és nem hagynak fel a fantáziálással, Irán továbbra is fenntartja a blokádot” – írta Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes szombat hajnalban az X (korábban Twitter) közösségi platformon.
Az amerikai benzinár 29 százalékkal nőtt egy év alatt, de Irán is érzi a háború hatását
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy Teherán egyelőre nem döntött az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások felújításáról. A Shahrara News iráni hírportálnak adott szombati interjújában elmondta: Washingtonnak teljesítenie kell a szorossal kapcsolatos feltételeket ahhoz, hogy újraindulhasson a hajóforgalom azon a vízi úton, amelyen a háború kitörése előtt a világ olajellátásának egyötöde haladt át.
Donald Trump eközben arra kérte az amerikai lakosságot, hogy fogadják el a némileg magasabb benzinárakat, amíg az Iránnal fennálló konfliktus tart. Pénteken, a New York állambeli Garden Cityben tartott politikai nagygyűlésén az elnök úgy fogalmazott: az, hogy „egy icipicivel többet fizetünk a benzinért”, megéri az árát annak, hogy egy „nagyon gonosz ország” ne juthasson atomfegyverhez – ez volt ugyanis a kormányzat egyik fő indoka a háború megindítására.
Az Amerikai Autómobil Szövetség (AAA) adatai szerint pénteken egy gallon (kb. 3,78 liter) benzin átlagára az Egyesült Államokban 4,08 dollár körül mozgott, ami 29 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez az áremelkedés tovább szítja az inflációt, és egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki a választók körében. A republikánus Trump eredetileg az energiaköltségek csökkentésének ígéretével kampányolt, a demokraták pedig arra törekszenek, hogy a háború gazdasági következményeit a novemberi kongresszusi választások egyik fő témájává tegyék.
A nyersolaj határidős jegyzése pénteken hordónként 1 dollárral emelkedett. A globális referenciának számító Brent típusú olaj ára 6 százalékos, míg az amerikai WTI (West Texas Intermediate) 5,4 százalékos heti drágulás felé tartott.
„A Hormuzi-szorost nem lehet elfoglalni egyetlen Twitter-bejegyzéssel vagy egy repülőgép-hordozóval, sem pedig egy parancs kiadásával vagy egy kampánybeszéddel” – tette hozzá Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes.
Irán dacos hangneme ellenére azonban egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a gazdasági válság náluk is egyre súlyosabb. Maszúd Peszeskian iráni elnök az állami televízióban mondott beszédében az iráni kikötők elleni amerikai blokádot és az ország olajexportját sújtó szankciókat tette felelőssé az egekbe szökő inflációért.
Egyetlen olajszállító sem kel át a szoroson
Trump és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyaránt megfogadta, hogy további gazdasági károkat okoznak Teheránnak. Bessent a Newsmax televízió csütörtök esti műsorában bejelentette, hogy a jövő héten újabb, Iránt sújtó intézkedéseket hoznak nyilvánosságra. Teherán a szoros forgalmának korlátozását „blokádnak” nevezi – ugyanezt a kifejezést használja Washington is a kikötőiket elhagyó iráni hajókkal szembeni fenyegetéseire.
„Amit teszünk, az hatalmas szolgálat az egész világ, és nem csupán a magunk számára... és valóban nagyszerű munkát végzünk” – mondta Trump, megjegyezve, hogy az amerikai hadsereg repülőgép-hordozójának 260 napos, a háborús erőfeszítéseket támogató bevetése „megközelítőleg sem volt elég hosszú idő”.
A hajóforgalmat monitorozó Kpler elemzőcég adatai szerint pénteken mindössze két hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, de egyikük sem szállított nyersolajat. Bár egyes hajók kikapcsolt jeladóval megpróbálhatnak észrevétlenül átkelni, a forgalom meg sem közelíti a háború előtti, napi több mint 130 áthaladó hajót. Azok a járművek, amelyek iráni engedély nélkül merészkednek be a szorosba, folyamatos rakéta- és dróntámadásokat kockáztatnak. Az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata (ADNOC) arról számolt be, hogy csütörtök este két hajójukat is találat érte áthaladás közben, a WAM emírségekbeli állami hírügynökség pedig pénteken egy újabb hajót ért támadásról jelentett.
Pénteken egy ömlesztettáru-szállító hajó (bulk carrier) törzsébe is becsapódott egy ismeretlen lövedék a Hormuzi-szorosban – közölte szombaton a brit Tengerészeti Kereskedelmi Műveleti Központ (UKMTO). Kiemelték, hogy a legénység biztonságban van, egyelőre nem készült kárfelmérés, és a környezeti hatások is ismeretlenek.
A háború lezárását célzó, júniusban tető alá hozott kísérleti megállapodás mára teljesen semmivé vált. „Eleve nem volt érvényben olyan tűzszünet, amelyet most meg akarnánk hosszabbítani” – fogalmazott Aragcsi iráni külügyminiszter. „Korábban úgy tűnt, eljött »a háború vége«, most azonban egy teljesen új helyzet állt elő.”
A jemeni, Irán által támogatott húszi lázadók újabb támadásai ismét felerősítették a regionális háború kiszélesedésével kapcsolatos aggodalmakat. Jemen nemzetközileg elismert kormánya bejelentette, hogy a húszik pénteken hat ballisztikus rakétát lőttek ki a vörös-tengeri Mokha kikötővárosára, aminek következtében négy civil életét vesztette. A húszik által üzemeltetett SABA hírügynökség eközben egy katonai forrásra hivatkozva azt is közölte, hogy a fegyveres csoport drónnal vette célba a szaúdi Aramco állami olajvállalat egyik létesítményét a szaúd-arábiai Nadzsrán városában – írta a Reuters.
