Miként lehet béke Irán és az USA között?

Iráni tisztviselők és Pakisztán katonai főparancsnoka ma Teheránban találkoznak, hogy megvitassák az Irán és az Egyesült Államok között váltott üzeneteket. A Fehér Ház optimizmusát fejezte ki a megállapodás elérésével kapcsolatban, megjegyezve, hogy a tárgyalások esetleges második fordulóját valószínűleg Pakisztánban tartják.

De továbbra is fennállnak a fő akadályok; elsősorban Irán atomprogramja.

Az USA és Irán régóta vitatkozik ebben a kérdésben, Teherán pedig ragaszkodik a békés dúsításhoz való jogához azonban az Irán által „békés dúsítás” ütközik a többi, korábbi kijelentésével amelyekben Izrael „porig rombolását” ígérte.

A közvetítőknek meg kell próbálniuk áthidalni ezt a szakadékot, és megoldani a kényes kérdéseket – amennyiben Irán enyhít az álláspontján –, például azt, hogy mi történjen Irán nukleáris létesítményeivel, és mit távolítsanak el.
Egyes források szerint a tárgyalások ezen részletekben állnak vagy buknak.

Irán valószínűleg a szankciók végleges feloldására fog törekedni, ami azért is szükségeltetik számukra, mert nem akarnának több diadalmas közösségi médiás bejegyzést Donald Trumptól, amelyekben Teherán megadását hirdeti.

De rávenni Iránt, hogy az amerikaiak elégedettségével mondjon le a nukleáris fegyverekről, hatalmas kérés a pakisztáni illetve amerikai csapattól – írja a CNN.

Közben a Pentagonban amerikai katonai tisztviselők közölték, hogy a Közel-Keleten állomásozó csapatok „újrafegyverkeznek ”, és készen állnak a harc folytatására, ha a tárgyalások kudarcot vallanak.

Az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottságának elnöke figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok erőt vethet be az iráni kikötők elleni blokád megkerülésére törekvő hajók ellen, hozzátéve, hogy a hadsereg üldözőbe veszi bármely ország hajóit, amely „anyagi támogatást” nyújt Iránnak.

Irán évtizedeken keresztül fenyegetett azzal, hogy lezárja a Hormuzi-szorost. Izrael és az Egyesült Államok támadása után meg is lépte ezt és válságba döntheti vele a világgazdaságot. Ennek a stratégiai előnynek viszont mindig volt egy hátulütője mégpedig, hogy csak egyszer „használható”, mert a világgazdaság és a környező országok levonják a tanulságokat, és felkészülnek mindenre. Ezenfelül alternatív megoldásokra sarkallja őket.

Mindenesetre egyenlőre a világgazdaság nem képes függetlenedni a szorostól és a háború folytatása vagy esetleges fokozódása és eszkalációja beláthatatlan következményekkel vagy akár gazdasági világválsággal is járhat, így mindenki érdeke a mihamarabbi, hosszútávú béke megkötése.

Ezt misem mutatja jobban, minthogy már Kína is felszólította Iránt a Hormuzi-szoros újranyitására.