Trump újabb haladékot adott

Az Egyesült Államok és Izrael úgy indítottak február 28-án támadásokat Irán ellen, hogy még zajlottak a tárgyalások az iráni vezetéssel annak nukleáris programjáról. Az immár négy hete tartó iráni háború az egész Közel-Keletre kiterjedt, több ezer ember halálát okozta, és az energiaárak megugrásán keresztül a világgazdaságot is súlyosan érinti, írja a VG.

Csütörtökön Trump a Fehér Házban tartott kormányülésen azzal fenyegette meg Iránt, hogy fokozza a nyomást, ha nem köt megállapodást.

Irán jelezte, hogyha Trump beváltja a fenyegetését, akkor légicsapásokat hajt végre a Perzsa-öböl térségében lévő energetikai létesítmények ellen.

Az amerikai elnök később a közösségi médiában közölte, hogy felfüggeszti az iráni energetikai infrastruktúra elleni támadásokat greenwichi középidő szerint április 7-én éjfélig.

Trump először március 23-án hirdetett ötnapos szünetet, ezt hosszabbította most meg tíz napra.

Szöges ellentétben állnak egymással Trump és Irán állításai. Az amerikai elnök a közösségi médiában arról írt, hogy „a tárgyalások folytatódnak, és a hamis híreket terjesztő médiával ellentétben nagyon jól haladnak”, igaz, nem nevezte meg, hogy az amerikaiak pontosan kikkel tárgyalnak. Irán ugyanakkor azt közölte, hogy nem folytat tárgyalásokat Washingtonnal.

Trump csütörtökön arról is beszélt, hogy Irán jóindulatú gesztusként engedjen át tíz olajszállító hajót a szoroson, köztük pakisztáni zászló alatt közlekedőket is.

Egy iráni tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a Pakisztánon keresztül közvetített 15 pontos amerikai javaslatot szerdán részletesen megvizsgálták az iráni vezetők és a legfelsőbb vezető képviselője, és úgy ítélték meg, hogy az kizárólag az Egyesült Államok és Izrael érdekeit szolgálja.

A javaslat többek között Irán nukleáris programjának felszámolását, rakétaprogramjának korlátozását és gyakorlatilag a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés átadását tartalmazta.

A perzsa állam gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen globálisan az olaj és a cseppfolyósított földgáz mintegy 20 százalékát szállítják, ami az energiaárak emelkedéséhez és a pénzügyi piacok felbolydulásához vezetett. A nyersolaj ára mintegy 40 százalékkal emelkedett, cseppfolyósított földgáz ára is megugrott, a mezőgazdaság számára kulcsfontosságú nitrogénalapú műtrágyák ára pedig körülbelül 50 százalékkal nőtt. A részvénypiacok folyamatosan gyengülnek.

„Sokan úgy látják, hogy az iráni rezsim van előnyben, és kételkednek abban, hogy valóban érdemi tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokkal” – mondta Sean Callow, az ITC Markets vezető devizaelemzője.

A civil infrastruktúra elleni kölcsönös támadások kilátásba helyezése tovább növelheti a piaci bizonytalanságot, és több millió, áramellátástól függő civil megélhetését sodorhatja veszélybe a térségben.

Az Egyesült Arab Emírségek megelégelte Irán olajblokádját

Az Egyesült Arab Emírségek közölte az Egyesült Államokkal és más nyugati szövetségesekkel, hogy részt venne egy nemzetközi tengeri műveletben a szoros újranyitására. Más amerikai szövetségesek egyelőre nem terveznek hajókat küldeni a szoros felszabadítására, sőt, visszautasították Trump katonai támogatásra vonatkozó kérését.

Az amerikai sajtó szerint a Pentagon azt mérlegeli, hogy további 10 ezer katonát küldjön a Közel-Keletre.

Feszülten figyel a világ, készül a végső csapás: partra lépnek az amerikai katonák, netán elpusztítják Teheránt?

Ha a diplomáciai tárgyalásokon nem történik előrelépés, és különösen, ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, egyre valószínűbbé válik az iráni háború eszkalálódása. Egyes amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a harcok lezárását célzó nyomasztó erődemonstráció nagyobb befolyást biztosítana a béketárgyalásokon, vagy egyszerűen csak Trumpnak szolgáltatna érvet, amelyre hivatkozva győzelmet hirdethet.

Iránnak is van beleszólása a háború lezárásába, és a jelenleg tárgyalt forgatókönyvek közül sok inkább a harcok elhúzódását és fokozódását jelzi előre, mintsem a drámai befejezést.