A világ óceánjain a mérések történetében a legmelegebb júniust regisztrálták, és 2026-ban új rekordok születhetnek az El Nino és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében – jelentette be szerdán a Copernicus tengeri környezeti megfigyelőszolgálat (Copernicus Marine Service).
A bolygó kétharmadát borító óceánok felszíni átlaghőmérséklete júniusban átlagosan 20,98 Celsius-fokot ért el, megdöntve a 2024. júniusi korábbi rekordot (20,89 Celsius-fok). A 2026-os év első fél éve összességében a második legmelegebb volt a mérések történetében a 2024-es első hat hónap után.
"A jelenlegi körülmények egy új szakasz kezdetét jelezhetik" - figyelmeztetett Carlo Buontempo, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat igazgatója egy sajtóközleményben.
"Az óceán hőmérsékleteinek jelenlegi szintje és az El Nino közeledte miatt várhatóan a következő hónapokban további hőmérsékleti rekordok dőlnek meg" – tette hozzá.
A hőmérséklet júniusban különösen magas volt az egyenlítői Csendes-óceán középső és keleti részén, azon a területen, amelyet teljes erővel érint az El Nino - egy természetes éghajlati jelenség, amely felmelegíti a felszíni vizeket, és világszerte aszályokat, árvizeket és rekordhőmérsékleteket okoz.
A trópusi Csendes-óceánon így a történelem legmelegebb első fél évét regisztrálták. "Az El Nino-év beköszöntével (...) várható, hogy 2026 az eddigi legmelegebb évek közé fog tartozni" - nyilatkozta Simon van Gennip, a Mercator Ocean International óceánográfusa egy online sajtótájékoztatón. "Még nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyivel" - tette hozzá.
Két éve, 2024-ben, az eddigi legutóbbi ilyen jelenséggel jellemezhető évben, az óceánok felszíni átlaghőmérséklete a Copernicus statisztikái szerint rekordszintű 20,9 Celsius-fokot ért el, majd a következő évben enyhén visszaesett.
Ez a természetes éghajlati jelenség, amely két-hét évente ismétlődik, az óceánok felmelegedésének alapvető tendenciájához társul, amely a légkörben felhalmozódó üvegházhatású gázoknak tudható be. Az óceánok ugyanis éghajlatszabályozó szerepet töltenek be azzal, hogy elnyelik az emberi tevékenységek - különösen a kőolaj, a gáz és a szén elégetése - által generált többlethő 90 százalékát.
Az év eleje óta a világ óceánjainak négyötödén (82 százalékán) tengeri hőhullámokat tapasztaltak. Az óceánok felszínének közel fele erős vagy extrém hőhullámoktól szenvedett. Különösen súlyosan érintette ez a trópusi Csendes-óceánt és a Földközi-tengert.
A Földközi-tenger, mint zárt tenger, amely nagyon érzékeny a légköri változásokra, az első fél évben szinte teljes felületén (98 százalékán) hőhullámok voltak, 2026 júniusában 24,34 Celsius-fokos hőmérsékleti rekordot regisztráltak.
Különösen a Földközi-tenger északnyugati részét sújtja egy hőhullám, amely hétfőn a térségben rekordmagasságú intenzitást ért el, átlagosan 5,2 Celsius-fokos eltéréssel a szokásos értékekhez képest - közölte kedden a barcelonai székhelyű Tengertudományi Intézet (CSIC).
A tengeri hőhullámok súlyos próbatétel elé állítják a kevésbé mozgékony tengeri fajokat, sőt akár tömeges elhullást is okozhatnak a korallok, a tengeri sünök, a puhatestűek és más állatok körében.
"Fontos figyelemmel kísérni ezeket a jelenségeket, mivel jelentős hatással vannak az időjárásra" – mutatott rá Simon van Gennip oceanográfus hozzátéve, hogy ezek a magas hőmérsékletek "további energiát juttathatnak a légkörbe", ami "kedvező feltételeket" teremt az extrém esőzésekhez.
Az óceánok felmelegedése emeli a tengerszintet. Emellett súlyosbítja az extrém időjárási jelenségeket, így a heves esőzéseket vagy a ciklonokat.
