Minden eddiginél komolyabb fordulat jöhet a Paks II. beruházás történetében. A Reuters két, a felülvizsgálatot ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy a magyar kormány már azt is vizsgálja, leváltható-e az orosz Roszatom a két új paksi blokk fővállalkozói szerepéből és alternatív beszállítók felé is tapogatózik.
A Paks II. Zrt. ugyanakkor hangsúlyozza, hogy döntés még nem született, a projekt teljes körű szakmai felülvizsgálata jelenleg is zajlik. A kérdés súlya óriási: Több mint kétmilliárd eurót már elköltöttek a beruházásra, miközben Magyarország hosszú távú energiaellátása és több évtizedes nukleáris stratégiája is a tét.
A Reuters értesülése szerint a magyar kormány év végéig, illetve legkésőbb 2027 elején hozhat döntést Paks II. jövőjéről.
A vizsgálat nem egyszerűen azt elemzi, hogy folytatódjon-e a jelenlegi konstrukció.
A hírügynökség szerint minden forgatókönyv napirenden van, beleértve a fővállalkozó lecserélését is. A kormány azt vizsgálja, milyen jogi, műszaki, pénzügyi és ütemezési következményekkel járna egy ilyen döntés, és egyáltalán gazdaságilag megvalósítható-e még az eredeti formájában a beruházás.
Ez azért jelentős változás, mert Paks II. több mint egy évtizeden keresztül gyakorlatilag összeforrt a Roszatom nevével.
2014-ben született meg a nagy magyar–orosz atomalku
A magyar–orosz kormányközi megállapodást 2014 januárjában írták alá Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében. A terv szerint két új, egyenként 1200 megawattos VVER-1200 típusú blokk épülne Pakson.
A projekt eredeti értékét 12,5 milliárd euróban határozták meg. A finanszírozáshoz Oroszország legfeljebb 10 milliárd eurós állami hitelkeretet biztosított, a fennmaradó részt Magyarországnak kellett finanszíroznia.
A megállapodás kulcsrakész konstrukcióban született: a Roszatomhoz tartozó Atomstroyexport feladata a tervezéstől a kivitelezésig a teljes projekt megvalósítása.
A beruházás egyik eredeti stratégiai célja az volt, hogy Magyarország hosszú távon csökkentse villamosenergia-importját, és stabil, időjárástól független alaptermelő kapacitással rendelkezzen.
Ez a cél ma sem tűnt el.
Több mint kétmilliárd eurót már elköltöttek
A probléma az, hogy a projekt ma már korántsem ott tart, ahol az eredeti tervek szerint tartania kellene.
A Reuters szerint 2026 februárjáig több mint kétmilliárd eurót költöttek Paks II.-re, ebből körülbelül 1,1 milliárd euró közvetlenül a Roszatomhoz került.
Ez azt jelenti, hogy egy esetleges szerződésbontás nem egyszerű partnercserét jelentene.
Felmerülne, mi történik az eddig kifizetett pénzzel, milyen kötbér- vagy kártérítési követelések érkezhetnének, és mennyi már elkészült műszaki dokumentációt vagy berendezést lehetne tovább használni egy másik kivitelezővel.
A Reuters szerint egy esetleges szakításnál a magyar államnak számolnia kellene azzal is, hogy az eddig kifizetett összegek egy része elveszhet, miközben további pénzügyi követelések is felmerülhetnek.
Paks II.: nincs még döntés
A Paks II. Zrt. határozottan visszafogta a találgatásokat.
A társaság közölte:
„A Paks II. projekt teljes körű szakmai felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, a beruházás kapcsán döntés még nem született.”
A vállalat szerint ezért nem lehet úgy beszélni a Roszatom leváltásáról, mintha arról már megszületett volna a kormányzati döntés.
Ez a pontos megfogalmazás jelenleg kulcsfontosságú.
A Roszatom maradhat, lecserélhetik, de elvileg maga a projekt is jelentősen átalakulhat.
A Roszatom is megszólalt
Pénteken már Moszkvából is érkezett reakció.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója azt mondta: cége reméli, hogy Magyarország végül továbbra is az orosz vállalatot választja a projekt fővállalkozójának.
Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar kormánynak joga van saját döntést hozni a beruházás jövőjéről.
A Roszatom álláspontja szerint a munkálatok tovább folynak, a cég hivatalos értesítést nem kapott a szerződés felmondásáról. Korábban Lihacsov azt is közölte, hogy bár a politikai szintű tárgyalások gyakorlatilag befagytak, a több százmillió euró értékű gyártási program tovább halad.
Ki jöhetne a Roszatom helyére?
Ez az egyik legnehezebb kérdés.
Egy félig előkészített, orosz technológiára tervezett atomerőmű-projektet nem lehet egyik napról a másikra egyszerűen átadni egy másik vállalatnak.
A lehetséges európai szereplők között szakmai találgatásokban megjelent a francia EDF, illetve az atomipari beszállítóként működő Orano neve. Az EDF saját EPR reaktortechnológiával rendelkezik, az Orano azonban önmagában nem komplett atomerőművi fővállalkozó.
Egy új technológia választása ezért könnyen azt jelenthetné, hogy az engedélyezési és tervezési folyamat jelentős részét elölről kell kezdeni. Nem kizárt az sem, hogy egy új partner megtartaná a már jóváhagyott VVER-technológia bizonyos elemeit, de ebben az esetben a technológiai jogok, berendezések és felelősségi kérdések válhatnának különösen bonyolulttá.
Vagyis a Roszatom leváltása műszakilag lehetséges lehet, de semmiképpen sem egyszerű csere.
Brüsszel is új helyzetet teremtett
Paks II. helyzetét tovább bonyolítja az Európai Unió Bíróságának 2025-ös döntése.
A testület megsemmisítette azt a korábbi európai bizottsági határozatot, amely jóváhagyta a projekthez kapcsolódó magyar állami támogatást. A bíróság szerint a Bizottság nem vizsgálta megfelelően, hogy a Roszatomnak tender nélkül odaítélt szerződés megfelelt-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.
Ez önmagában nem jelentette Paks II. automatikus leállítását, de tovább növelte a beruházás jogi bizonytalanságát. Egy új európai partner ugyanakkor egyszerűbbé tehetné a projekt uniós és szankciós környezetét. Cserébe újabb engedélyezési és szerződéses problémákat teremthetne.
Közben az idő fogy
Talán ez Paks II. legfontosabb kérdése.
A jelenleg működő paksi blokkok engedélyei alapján az első leállításokat 2032-től kellene megkezdeni. Az új blokkok viszont a jelenlegi kormányzati becslések szerint legkorábban 2034–2035 körül állhatnának üzembe, vagyis már most kialakulhat egy többéves időszak, amikor Magyarország jelentős nukleáris kapacitása hiányozhatna.
Éppen ezért vizsgálják a jelenlegi négy paksi blokk üzemidejének újabb, akár húszéves meghosszabbítását is. Ez stratégiai jelentőségű döntés.
Ha a régi blokkok biztonságosan hosszabb ideig üzemben tarthatók, a kormány sokkal nagyobb mozgástérrel dönthet Paks II. jövőjéről.
Ha nem, az új kapacitás megépítése még sürgetőbbé válik.
Mit érezhet ebből a magyar család?
A vita első látásra nagyvállalati és geopolitikai kérdésnek tűnik. Valójában azonban hosszabb távon az egyik legfontosabb magyar megélhetési kérdésről is szó van. A villamos energia árát meghatározza, mennyi hazai áramot tudunk termelni, mennyit kell importálni, és milyen áron lehet finanszírozni az erőművi beruházásokat.
Ha Paks II. újabb hosszú éveket csúszik, Magyarországnak nagyobb mértékben lehet szüksége importáramra vagy gázerőművekre. Ez növelheti az ország kitettségét a nemzetközi energiaáraknak. Ha viszont egy partnercsere túl drága vagy újabb jelentős késést okoz, annak költsége ugyancsak végső soron a magyar gazdaságban jelenik meg.
Ezért az alapvető kérdés nem egyszerűen az, hogy orosz vagy nyugati vállalat építse meg Paks II.-t.
Hanem az, melyik konstrukció biztosít megbízható áramot, elfogadható áron és vállalható pénzügyi kockázattal Magyarországnak.
Több mint geopolitika
A Paks II.-vita könnyen értelmezhető Moszkva és Brüsszel közötti geopolitikai konfliktusként, de magyar szempontból ennél jóval többről van szó.
Magyarországnak egyszerre kell figyelembe vennie: Az ellátásbiztonságot, a beruházás költségét, az uniós jogi környezetet, a projekt csúszását, a már elköltött milliárdokat, a technológiai biztonságot és az ország hosszú távú energiafüggetlenségét.
Ezek között kell megtalálni azt a megoldást, amely a magyar fogyasztóknak és gazdaságnak a legkisebb kockázatot jelenti.
Év végén jöhet a döntés
A jelenlegi menetrend szerint a Paks II. teljes felülvizsgálata 2026 végére vagy 2027 elejére készülhet el.
Addig a Roszatom továbbra is a beruházás hivatalos fővállalkozója. A szerződést nem bontották fel, a projektet nem állították le és hivatalosan más kivitelezőt sem választottak.
Az azonban már önmagában történelmi jelentőségű változás, hogy a Reuters értesülése szerint a Roszatom lecserélése egyáltalán bekerült a vizsgált forgatókönyvek közé.
A következő hónapok ezért nem csupán Paks II. sorsáról dönthetnek.
Arról is, hogy Magyarország milyen energiakapcsolatokra, milyen technológiára és milyen partnerekre építi villamosenergia-ellátását a következő fél évszázadban.
Ebben a döntésben pedig egyetlen szempont lehet megkerülhetetlen, hogy melyik megoldás szolgálja hosszú távon legjobban Magyarország energiaellátásának biztonságát és gazdasági érdekeit.
