Az ukrajnai kisebbségek anyanyelv-használati jogainak tervezett korlátozásáról tartottak kerekasztal-konferenciát a kárpátaljai nemzetiségi szervezetek vezetői és az ukrajnai megye kormányzója, valamint a megyei tanács (közgyűlés) vezetése szerdán Ungváron, ahol a tanácskozás menetét ukrán nacionalisták fenyegető provokációja zavarta meg.
A Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója által kezdeményezett konferencia résztvevő áttekintették az ukrán palament előtt lévő három nyelvtörvénytervezetet és azokat a káros hatásokat, amelyekkel az új jogszabályok járnának az ukrajnai megyében élő kisebbségekre elfogadásuk esetén.
Uniós biztos: Ukrajna vállalta az emberi jogoknak, így a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását
Ukrajna az oktatási rendszerre is kiterjedő reformintézkedései megvalósításának folyamata során vállalta, hogy alkotmányos keretével és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban biztosítani fogja az emberi jogoknak, így a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását - közölte Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos a Fidesz-KDNP EP-képviselőinek küldött válaszlevelében szerdán.
Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) szoros figyelemmel kísérik Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait, ideértve a nyelvhasználathoz és az oktatáshoz fűződő jogaikat is, az emberi jogi párbeszéd és a Társulási Tanács keretében is megtárgyalták - közölte levelében a biztos.
Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője közleményében arról tájékoztatott, hogy a Fidesz-KDNP EP-képviselői és a határon túli magyar képviselők az ukrajnai nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogainak szűkítésére hívták fel az Európai Bizottság figyelmét. A politikusok levelükben a bizottság segítségét kérték a negatív és diszkriminációt okozó módosítások visszafordítása érdekében. Johannes Hahn a válaszlevélben utalt arra: Ukrajna 2014 óta átfogó és ambiciózus reformprogramot hajt végre, amely az oktatási rendszerre is kiterjed.
Tájékoztatott arról: az ukrán Oktatási Minisztérium munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata annak biztosítása, hogy az ukrán nyelv mint államnyelv előtérbe helyezése együtt járjon a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogának biztosításával, hogy anyanyelvükön tanulhassanak az oktatási rendszerben. Ukrajna vállalta ennek biztosítását - hangsúlyozta Hahn.
Bocskor Andrea véleménye szerint az Európai Bizottságnak komolyabban kellene venni a felvetett problémát, mivel veszélyben van a jelenleg érvényes, a kisebbségek nyelvhasználati jogát is biztosító nyelvtörvény.
Kijelentette: az Európai Uniónak egy stabil és erős Ukrajnára van szüksége, ezért az uniós politikusoknak a konfliktushelyzetek elsimítására, valamint a szélsőséges nézetek és a populizmus megakadályozására kell ösztönöznie az ukrán politikai élet szereplőit. Reményét fejezte ki, hogy az európai jó gyakorlatok példája eljut Ukrajnába és sikerül elérni, hogy a kisebbségi nyelvekre ne veszélyforrásként tekintsenek és ne lehetetlenítsék el azokat az oktatás és a civil szféra területén.
"Az államnyelv megtanulását nem lehet erőszakos eszközökkel elősegíteni, csak megfelelő módszerekkel, motivációval és a jó példák átadásával" - fogalmazott a kárpátaljai képviselő.
Bevezető előadásában Kárpátalja megye vezetője részletesen ismertette a törvénytervezetek tartalmát, abszurdnak és a gyakorlatban megvalósíthatlannak nevezve azok legtöbb rendelkezését. Rámutatott arra, hogy a nemzetiségek nyelveinek az élet szinte minden szférájából történő kizárására irányuló jogszabálytervezetek sértik Ukrajna alkotmányának számos cikkelyét, több törvényét, az ország által ratifikált emberi jogi, kisebbségvédelmi és egyéb kötelezettségvállalásokat, kétoldalú szerződéseket. Hozzátette: az ukrán alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy nem szűkíthetők a már meglévő jogok. Emlékeztetve arra, hogy a törvénytervezeteket benyújtó parlamenti képviselők egyikének sincs nyelvpolitikával kapcsolatos szakmai előélete, tapasztalata, Hennagyij Moszkal azt javasolta, hogy a nagyon kényes kérdéseket érintő hasonló jogi dokumentumok kidolgozását bízzák szakemberekre, megfelelő profilú tudományos kutatóintézetekre. Felszólította az ukrán állam vezetőit, hogy a nyelvtörvény körüli kérdésben járjanak el megfontoltan, ne döntsenek elhamarkodottan, és a legmesszebbmenőkig vegyék figyelembe a nemzetiségi kisebbségek érdekeit képviselő szervezetek javaslatait.
Felszólalásában Barta József, a megyei közgyűlés első alelnöke, egyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyettes elnöke arra mutatott rá, hogy a nyelvtörvénytervezetek az ország teljes ukránosítását tűzik célul, és a nemzetiségi nyelveket kizárnák mind a hivatalos, mind a közszférából, sőt az élet minden területéről. Mint kifejtette, a szóban forgó dokumentumok veszélyeztetik Ukrajna szomszédos országokhoz fűződő viszonyát, mert a kisebbségek anyaországai nem fogják szó nélkül hagyni a kirívó jogsértéseket. A politikus arra hívta fel az ukrán állam vezetőit, hogy a nyelvi jogok korlátozása helyett segítsék elő az ukrán nyelv iskolai oktatásának hatékonyabbá tételét a kisebbségi iskolákban.
A kárpátaljai nemzetiségi szervezetek képviselői egyhangúan elítélték a nyelvi jogaikat csorbítani szándékozó törvénytervezeteket, hangsúlyozva, hogy az ukrán parlamentnek nem szabad azokat jelenlegi formájukban elfogadni, és Ukrajnában a jövőben is érvényben kell maradniuk a jelenleg hatályos nyelvi jogoknak. A tanácskozás résztvevői az ukrán állam vezetőinek címzett határozatot fogadtak el, amelyben a többi között rámutatnak, hogy a három törvénytervezet "gyakorlatilag felszámolja a nemzetiségi kisebbségek nyelvi jogait, komoly társadalmi elégedetlenséget, az Ukrajnából történő elvándorlás további növekedését válthatja ki, és ellehetetlenítheti az ukrán társadalom konszolidációját".
A megbeszélést a Szoborna Ukrajina (Unitárius Ukrajna) nevű ukrán nacionalista szervezet fiatal aktivistáinak provokációja zavarta meg. A szélsőségesek szószólója azzal vádolta meg Hennagyij Moszkal kormányzót, hogy illegitim módon, a "széles ukrán közvélemény" kizárásával szervezte meg a tanácskozást, a kárpátaljai magyar szervezetek nyomásának engedve. A résztvevőkhöz fordulva hangsúlyozta, a nemzetiségi közösségeknek tudomásul kell venniük, hogy kisebbségben vannak Ukrajnában, és a jövőben számolniuk kell jogköveteléseik következményeivel.
