A magyar kormány eddig is és ezentúl is támogatja az újvidéki Európa Kollégiumot, és ha kell, segít az intézmény bővítésében is - hangsúlyozta Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vasárnap a vajdasági városban, ahol a kollégium elsőéveseinek fogadásán vett részt.
A magyar szakkollégiumba harmadik alkalommal költözhettek be elsőévesek, az intézményt 2015-ben nyitották meg. A vasárnapi ünnepi rendezvényen elhangzott, évről évre egyre több diák jelentkezik az Európa Kollégiumba, és most már szinte elérte teljes befogadóképességét, és 400 diák számára biztosítanak lakhatást.
Szilágyi Péter kiemelte: a magyar szakkollégiumok nyitása a Kárpát-medence többi részén is kezd megvalósulni. Pozsonyban az újvidékihez hasonló szakkollégium nyílt, a Felvidéken megnyílt az Esterházy Akadémia, és Temesváron is hamarosan elindul egy ilyen intézmény - tette hozzá a helyettes államtitkár. Mindenhol az a cél, hogy a magyar fiatalok magyar közösségben legyenek, tudják magukat képezni, magyar tudást szerezzenek, és ezt a tudást a szülőföldjükön adják tovább - húzta alá a politikus.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa Kollégiumban olyan szakmai élet folyik, amely túlmutat az egyetemi oktatáson, olyan kapcsolati tőkét és emberi kapcsolatokat jelent, amely a remények szerint segíti a fiatalok tanulmányait, és ezeket a kapcsolatokat egész életük során hasznosíthatják - tette hozzá.
Az Európa Kollégium ötlete 2005-ben született meg, 2008-ban helyezték el az intézmény alapkövét, majd vajdasági tartományi és anyaországi forrásokból kezdték el az építkezést, és 2015-ben fejezték be a munkálatokat. Vajdaság legnagyobb városában, Újvidéken korábban szétszórva éltek a magyar egyetemisták, ez a kollégium egy fedél alá gyűjti őket, hogy ne más nyelvi környezetben kelljen élniük.
A kollégium célja elősegíteni a vajdasági magyar fiatalok szülőföldön maradását és boldogulását.
Magyarország továbbra is számít a délvidéki magyarságra
Magyarország továbbra is számít a délvidéki magyarságra, amely már bizonyította életerejét és példaként szolgál a Kárpát-medence magyarsága számára - hangoztatta Szilágyi Péter Palicson, a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitóján.
Kiemelte: történelmi szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy "közös értékeinket, közösen elért eredményeinket meg tudjuk védeni". Arra kérte a délvidéki magyarokat, hogy vegyenek részt a nemzet jövőjét alakító döntések meghozatalában, "magyar állampolgárságukkal élve hallassák hangjukat a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokon is: regisztráljanak és szavazzanak".
Szilágyi Péter szerint a huszonnégy éve folyamatosan megrendezett Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok a vajdasági magyar közösség életerejének bizonyítéka. Példaként említette, hogy az egész Kárpát-medencében egyedül a Vajdaságban sikerült kiharcolni az oktatási és kulturális önrendelkezést, így a vajdasági magyarság bátorsága utat mutat a többi magyar közösségben.
A Szent László-emlékévvel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az Árpád-házi lovagkirály határozott kiállása óta minden nemzedéknek választ kell adnia arra a kérdésre, hogy "meg tudjuk-e őrizni keresztény hitünket vagy hagyjuk elveszni európai kultúránk legfontosabb alappillérét, meg tudjuk-e tartani saját identitásunkat vagy hagyjuk elveszni nyelvünk és kultúránk kincseit, tudunk-e egyéni érdekeinket sokszor háttérbe szorítva a közösségért dolgozni? Erre adtak választ elődeink és ez a választás áll most előttünk is" - fűzte hozzá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke beszédében kiemelte: a vajdasági közösség kitartását és elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 24 éve találkozik a közönség kiemelkedő művészekkel a vasárnapihoz hasonló rendezvényeken.
A vajdasági magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatát idén a Szent László- és az Arany-emlékév jegyében szervezték meg. A vendégek megtekinthetik Móser Zoltán fotóművész Tiszta szívvel, erős kézzel című tárlatát a Kárpát-medencében található Szent László-freskókról, valamint Nemes Fekete Edit kollázssorozatát, amelyet Arany János élete, gondolatvilága és művei ihlettek. Emellett bemutatták a VMMSZ tiszteletbeli elnökének, Dudás Károly írónak a Nem éltünk gyöngyszigeten című kötetét, amely a szerző emberi sorsokat bemutató válogatott írásait tartalmazza.
Az ünnepi játékok első seregszemléjét 1952-ben tartották, majd hosszú kihagyás után 1992-ben élesztették újra a hagyományt.
A rendezvénysorozat keretében rendezik meg minden év januárjában a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét Zentán, tavasszal megszervezik az amatőr színjátszók találkozóját, nyáron pedig a legnagyobb délvidéki népzenei és néptáncrendezvényt, a Durindót és a Gyöngyösbokrétát. Emellett egész évben számos helyi és regionális kulturális programot szerveznek és igyekeznek minél több produkciót eljuttatni a szórványtelepülésekre.
