Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását indítványozta Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke annak érdekében, hogy az erdélyi magyar közszereplők közös álláspontot alakítsanak ki és megválasszák közvetítőiket egy, a többségi románsággal folytatandó, "a megbékélés és a megegyezés útját kereső" párbeszédhez.
Az EMNT elnöke szerint egy hiteles és "eredményt ígérő" román-magyar kerekasztal összehívásának alapvető követelménye az, hogy az erdélyi magyar közszereplők előbb egymással jussanak egyetértésre, és közös nemzeti érdekeink képviseletében maguk kezdeményezzenek párbeszédet a román féllel.
Tőkés azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek szerint az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezetet közvetítői szerepet vállalva újabb egyeztetéseket kezdeményezett a román és a magyar közösség képviselői között.
Az EMEF a 2009-es európai parlamenti választások előtt jött létre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az EMNT részvételével, azzal a céllal, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben. Az RMDSZ 2011-től kezdődően arra hivatkozva hárította el az egyeztető fórum összehívását, hogy az EMNT megalapította az Erdélyi Magyar Néppártot, amely az RMDSZ riválisaként indult a romániai választásokon.
1993-ban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három politikusa az amerikai PER közvetítésével, a tengerparti Neptun üdülőhelyen, az akkori RMDSZ-vezetés felhatalmazása nélkül ült le tárgyalni a román kormánypárti képviselőkkel kisebbségvédelmi kérdésekről. A "Neptun-ügy" megosztotta az addig egységesen fellépő erdélyi magyar érdekképviseletet. Az RMDSZ vezető politikusai a román-magyar kiegyezés első lépésének, a szövetség belső ellenzéke pedig - mely azóta két pártot is alapított - a magyar érdek elárulásának tekintette a Neptunban kötött megállapodást.
Forrás: MTI
