Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,9 százalékkal nőtt 2018-ban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette első becslése alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Fidesz: Az ellenzék ugyanazt a gazdaságpolitikát akarja folytatni, amivel egyszer már tönkretette az országot
Magyarország jobban teljesít, amióta szakított a szocialisták rossz gazdaságpolitikájával, amely a megszorításokra, a sorozatos adóemelésekre és a nemzeti érdekek feladására épült -olvasható a lapunkhuz eljuttatott közleményben. A Fidesz továbbá kijelenti: Gyurcsány és a szocialisták gazdaságpolitikája tönkretette a magyar vállalkozásokat, egymillió embert tett munkanélkülivé, és agyonadóztatta a bérek. Az ellenzéki pártok mégis ugyanazt a gazdaságpolitikát akarják folytatni, amivel egyszer már tönkretették az országot. A Fidesz-KDNP kormányzása óta az ország tartós növekedési pályára lépett, a magyar gazdasági növekedés európai viszonylatban is kiemelkedően magas, 2010-hez képest összességében már 23%-kal bővült hazánk gazdasági teljesítménye -írja a nagyobbik kormánypárt. A kormánypártok azon dolgoznak, hogy a gazdasági növekedés eredményeit a gyermekes családok, a munkavállalók, a nyugdíjasok, a magyar falvak és városok is egyre inkább érezzék.
Tavaly az uniós átlag háromszorosával növekedett a magyar gazdaság, ami azt mutatja, hogy az ország felzárkózási periódusban van, lehetőség van további munkahelyek teremtésére, béremelésekre és a fogyasztás bővülésére - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a legújabb GDP-adatokat kommentálva az M1 aktuális csatornán.
A pénzügyminiszter szerint a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek az építőipar, a termelő szektorok és a szolgáltatások területén megvalósultak, a béremelésekkel, a munkahelyteremtéssel és a lakossági fogyasztás erősödésével együtt 2018-ban jelentősen fokozták a gazdaság lendületét.
A magyar gazdaság nagy erénye lett az utóbbi években, hogy miközben az egyik gazdasági ágazat gyengébben teljesít, más ágazatok közben erősödnek - jegyezte meg Varga Mihály.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az európai piacokon, főleg Németországban enyhe lejtmenet indult el, csökkent a megrendelések állománya. Miközben külső hatásokra Magyarországon is megfigyelhető egyfajta gyengülés az ipari termelésben, a szolgáltatási szektor képes ezt kompenzálni - fűzte hozzá.
A miniszter becslése szerint a termelés egyharmaddal, a szolgáltatások kétharmad részben járultak hozzá a növekedéshez.
A felhasználási oldalról az látszik, hogy a béremelések jelentős része a fogyasztásban csapódik le, a lakossági fogyasztás megszokott ütemben nő - mondta a miniszter. Eközben a megtakarítások állománya is emelkedik, a háztartások megtakarításai 5000 milliárd forint felettiek - tette hozzá.
Varga Mihály kiemelte: a már bejelentett beruházásoknak köszönhetően a magyar gazdaság 2019-2020-ban is 4 százalék körüli szinten növekedhet.
A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint Varga Mihály felidézte: a világgazdaságot és a térséget is politikai és gazdasági bizonytalanságok övezik, az Európai Bizottság 0,6 százalékponttal, 1,3 százalékra csökkentette az uniós növekedési várakozását 2019-re. A miniszter hangsúlyozta: tekintettel kell lenni a reálgazdasági folyamatok, az infláció és a külkereskedelmi mérleg jövőbeli alakulására, valamint a munkaerőhiányból adódó lehetséges korlátokra. Annak érdekében, hogy a magyarországi bővülés magas üteme fennmaradjon, az uniós átlagot hosszú távon is legalább 2 százalékponttal meghaladja, a kormány számos intézkedéssel segíti a versenyképesség javítását és gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki.
Varga Mihály leszögezte, a magyar gazdaság jelenlegi bővülése nem külső hitelekből táplálkozik, mint a 2000-es évek első évtizedében, hanem kiegyensúlyozott makrogazdasági keretek között jött létre, ahol az adósságszint is folyamatosan csökken.
Tavaly 4,1 százalékkal, 2016-ban 2,3 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon, a kiigazított adatok szerint 4,4, illetve 2,2 százalékos volt a növekedés. A tavalyi negyedik negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 5,0, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévi 4,9, illetve 5,2 százalék után.
Az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal nőtt a GDP a múlt év negyedik negyedben szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, az első és a harmadik negyedévi 1,3 százaléknál alacsonyabb és megegyező a második negyedévivel.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: 14 éves rekordnak számít a tavalyi negyedik negyedéves gazdasági növekedés, a negyedéves adatokban 2004 második negyedévében mértek a legutóbb hasonló növekedést.
A gazdaság növekedéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. Ezen belül jelentősnek mondta a belföldi kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás növekedését.
A nyers adatok szerint 2018 első negyedévében 4,5, a másodikban és a harmadikban egyformán 4,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a növekedés 4,9, 4,7, illetve 5,2 százalékos volt az első három negyedéves adat.
A tavalyi negyedik negyedév részletes GDP-adatait március 1-jén közli a KSH.
Elemzők: a GDP-növekedés felülmúlta a várakozásokat
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar GDP tavalyi negyedik negyedéves növekedése ismételten jelentősen felülmúlta a 4,5 százalékos piaci várakozást. Az elemzői közösség által várt lassulás nem következett be. A kiskereskedelmi szektor lassulása vélhetően nem jelentette a fogyasztás lassulását. Az ipari adatok megjelenése után a levegőben volt egy pozitív meglepetés, vagyis vélhetően az ipar lesz a másik fő meglepetésfaktor. A mezőgazdaság, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok jelezték.
A meglepően erős legfrissebb adat ellenére az ING elemzői továbbra is úgy vélik, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, mivel a külső kereslet várható romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. A lassulás mértékét az határozza majd meg, hogy a tavalyihoz mérten alacsonyabb reálbérnövekedés milyen hatással lesz a belső keresletre és az, hogy mennyi nagyberuházás húzódott át idénre. Az ING Bank idei évre vonatkozó 3,6 százalékos növekedési előrejelzését egyértelműen felfelé mutató kockázatok övezik, fűzte hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában előre bocsátotta, hogy a Takarékbank várakozásainak teljesen megfelelően, de a piaci várakozásokat messze meghaladva nőtt a GDP a tavalyi negyedik negyedévben.
A termelési oldalon az ipari termelés élénkülése ellensúlyozta az építőipar kapacitáskorlátok és magasabb bázis miatti lassulását, míg a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások húzták a növekedést. A felhasználási oldalon a dinamikus bérkiáramlás továbbra is támogatta a fogyasztás növekedését, és folytatódott a beruházási boom. A külkereskedelmi többlet kisebb mértékben csökkent, így kevésbé rontotta a növekedést.
A Takarékbank elemzői idén 4,2 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Kissé lassulhat a bérkiáramlás, de a fogyasztás növekedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek, amit már idén is segíthetnek a bejelentett családtámogatások.
A növekedésre a külső környezet meredek romlása jelent kockázatot, azonban az exportkapacitások számottevő növekedése a Takarékbank elemzői szerint ezt részben ellensúlyozhatja.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt írta, hogy a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adat magasabb lett az Erste Bank elemzői által várt 4,4 százaléknál és az elemzői konszenzusánál is. A termelői oldalon a piaci szolgáltatások növekedéshez való hozzájárulása volt a legerősebb, ez párhuzamba hozható azzal, hogy felhasználói oldalon a háztartások fogyasztása a vártnál jobban alakulhatott, és vélhetően nem mutatott lassulást a harmadik negyedévhez képest. Erős maradhatott a beruházások teljesítménye is, és úgy tűnik, hogy az ipari export hozzájárulása GDP növekedéséhez valamelyest javulhatott a harmadik negyedévvel összehasonlítva.
Ami az idei kilátásokat illeti, Nyeste Orsolya úgy véli, hogy a belső kereslet növekedéshez való hozzájárulása 2019-ben is erős marad. A 2018-ban látott kiemelkedő beruházás-növekedés az idén már lassulhat. Mindemellett komoly bizonytalanságok látszanak az exportkilátások körül, hiszen egy általános globális konjunktúra romlásnak - különösen, ha az leginkább az Eurózónát érinti negatívan - a magyar gazdaság sem tud tartósan ellenállni. Összességében az idei évben is erős maradhat a GDP növekedése és a gazdaság éves szinten 3,6 százalékkal bővülhet 2019-ben várakozásuk szerint.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nem lehet még pontosan látni, hogy melyik terület mennyivel járult hozzá a fejlődéshez, de az biztos, hogy termelési oldalon a piaci szolgáltatások mellett például az építőipar is jelentős részt vállalt a növekedésből. A felhasználási oldalon pedig a lakossági fogyasztás és a beruházások hajtották a gazdaságot.
A tavalyi kiugró tempó az idén nem tartható, de továbbra is azért lendületes, 3,5 százalék körüli bővüléssel lehet számolni. A napokban bejelentett kormányzati lépések a második félévben már élénkíthetik a gazdaságot. Még kérdés, hogy a nemzetközi lassulást a belső piaci kereslet idén is képes lesz-e kompenzálni - vetette fel az elemző.
A CIB Csoport részéről Jobbágy Sándor által megküldött kommentárban arra hívták fel a figyelmet, hogy a kiigazított mutatók lassulást mutattak a tavalyi negyedik negyedévben, de ez a vártnál jóval visszafogottabb mértékű volt. A tavalyi negyedik negyedév sorrendben a nyolcadik olyan negyedév, amikor legalább 1,0 százalékos volt az előző negyedévhez viszonyított GDP-növekedés. Az egész éves növekedési ütemet tekintve 2004-ben volt utoljára ennél magasabb GDP-adat.
A széles bázisú növekedést erőteljes belső kereslet, a háztartások fogyasztásának további bővülésével is támogathatta, ami mögött a továbbra is erőteljes bérdinamika az egyik kiemelkedő motor. A növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az európai konjunktúra szerepe mérsékelt lehetett, különös tekintettel a negyedéves alapon stagnálást mutató német GDP-re. A régiós versenytársak növekedési üteme - a lengyelt kivéve - a negyedik negyedévben jellemzően kisebb volt, mint a magyarországi.
2019-ben érdemi lassulásra számítanak a CIB Bank szakértői is, az előzetes becslések szerint a növekedési ütem több mint 1 százalékponttal, akár 3,5 százalék alá is eshet.
