Új nevekkel kerülik meg a szigorú előírásokat

A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a pékszövetség képviselői egyeztettek az albán pékségek működéséről. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy ennek a problémának a megoldását segítheti a fogyasztói tudatosság emelése és a Magyar Élelmiszerkönyv további fejlesztése, ismertté tétele, amely a kormány nemrég elfogadott húszpontos akciótervének is két kiemelt sarokköve. Úgy vélik, fel kell hívni a vásárlók figyelmét, hogy a tisztességtelen vállalkozások – szerintük köztük vannak az albán pékségek is – azzal bújnak ki az idén nyáron életbe lépett új beltartalmi és minőségi előírások alól, hogy más néven, például kenyér helyett buciként forgalmazzák termékeiket. Ezzel pedig nemcsak versenyelőnybe kerülnek, hanem számos esetben a fogyasztókat is megtévesztik. Az egyeztetésen részt vevő szervezetek ezért kulcsfontosságúnak tartják a vásárlók hiteles tájékoztatását.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke lapunknak már tavaly októberben jelezte, hogy gond van az albán pékségek tevékenységével. Az országban valamivel kevesebb mint ezer magyar pékség működik, és mintegy hétszáz albán. Az elnök azt szorgalmazta, hogy követeljék meg az azonos termelési feltételeket akár a higiéniai körülményekben, akár a munkaügyi szabályokat tekintve, például bejelentett munkaerő, pénztárgép használata, az élelmiszerkönyv előírásainak betartása esetében is.

A Magyar Élelmiszerkönyv idén június 22-én módosult: csak az a kenyér nevezhető rozskenyérnek, amelyben a rozstartalom legalább 60 százalék, szemben az addigi 40 százalékkal. Amennyiben a rozstartalom nem éri el 60 százalékot, csak a rozsos kenyér megnevezést lehet használni akkor, ha legalább 30 százalékos rozsőrleményt tartalmaz a kenyér. Ehhez júniusig elég volt csupán tizenöt százaléknyi rozstartalom is.

Csak azok a termékek számítanak teljes kiőrlésűnek, amelyek bizonyítottan legalább hatvan százalékban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet. Júniusig ehhez elég volt ötszázaléknyi teljes kiőrlésű liszt is.
A graham kenyér esetében minimum kilencven százalékban kell graham lisztet használni sütésnél, és legfeljebb tízszázalékos lehet az egyéb búza- vagy rozsőrlemény mennyisége, a tönköly esetében pedig 60 százalék az alsó határérték, és legfeljebb 40 százalék egyéb búza- vagy rozsőrleményt tartalmazhat.
A házi kenyér elnevezés megszűnt, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér- vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni. Bár korábban a kenyér legkisebb kiszerelési egysége ötszáz gramm volt, ma már a 250 gramm alsó határérték engedélyezett, így az ekkora tömegű terméket is lehet kenyérnek nevezni, amennyiben megfelel az ehhez szükséges többi előírásnak, és rendelkezik a szükséges címkével is.