A beruházások volumene 26,8 százalékkal nőtt a második negyedévében az előző év azonos időszaki alacsony bázisadathoz képest. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatok élénkülésének és a vállalkozások fejlesztéseiben bekövetkezett expanziónak egyaránt köszönhető a növekedés - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A gép- és berendezésberuházások 21,1, az építési beruházások 32,5 százalékkal nőttek, ami az építkezések fellendülését mutatja az első negyedévi 25,2 százalékos ütem után.
A beruházási teljesítmény közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 29,3, a több mint egytizedét realizáló költségvetési szerveknél pedig 56,1 százalékos bővülés következett be az első negyedévi 26,2 százalékos ütemet követően.
A nemzetgazdasági beruházások 28 százalékát képviselő feldolgozóipar fejlesztései - már hatodik negyedéve tartó folyamatos expanzió folytatásaként - 9,2 százalékkal emelkedtek az első negyedévi kimagasló 26,7 százalékot követően. A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a nagy súlyarányú járműgyártás területén növekedtek a fejlesztések.
A nagyobb súlyú területek közül a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt a legnagyobb mértékben, 76,7 százalékkal, elsősorban az uniós forrásból finanszírozott kerékpárút- és autópálya-építések, valamint közútfelújítások következtében.
A harmadik legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek területén a beruházási volumene 10,2 százalékkal nőtt, a lakásépítések mellett a logisztikai és ipari célú bérbeadást szolgáló létesítmények építésében és az irodaház-fejlesztésekben egyaránt növekedés történt.
Az építőiparban, jórészt a termelés növekedésének hatására, 19,9 százalékkal nőttek a beruházások.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye - szintén másfél éve tartó bővülés után - ismét nőtt 14,4 százalékkal, mindenekelőtt az áruházláncok korszerűsítéseinek, felújításainak eredményeképpen.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a vendégéjszakák számának növekedésével párhuzamosan zajló hotelépítések és -felújítások járultak hozzá a leginkább a beruházási volumen 21,0 százalékos emelkedéséhez.
Elsősorban belföldi gyártású mezőgazdasági gépek beszerzései miatt 25,6 százalékkal gyarapodtak a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai.
Az EU-forrásból történő fejlesztések megindulása következtében az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások a nagyobbrészt közösségi finanszírozású területeken. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 94,3 százalékos növekedésben a határvédelemmel összefüggő ráfordítások is szerepet játszottak. Az oktatásban 43,0, a humán egészségügyi, szociális ellátásban 65,6 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.
Az első fél évben a beruházások 25,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az építési beruházások 29,7 százalékkal, a gépvásárlások 21,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A feldolgozóiparban 16,6, az építőiparban 20,2 százalékos volt a beruházások féléves növekedése. Az oktatási beruházások 43,0 az egészségügyben 48,9 százalékos növekedését mérte a statisztika az első fél évben.
NGM-államtitkár: A beruházásokat tekintve minden nemzetgazdasági ág kiemelkedően teljesített
Hornung Ágnes a nemzetgazdasági ágak közül példaként említette az építőipart, ahol a kormány otthonteremtési programja és a megindult infrastrukturális beruházások segítették a bővülést, valamint a járműgyártást. Utóbbinál megjegyezte, hogy a szektorhoz kapcsolódó beruházási lánc többi szereplőjénél is nőttek a beruházások, így például az elektronikai és a szállítmányozási iparnál is. Mindezek azt mutatják, hogy nemcsak a járműgyártás, hanem az azt segítő, többségében kis- és közép vállalkozásokat foglalkoztató beszállítói láncban is történik előrelépés - mondta az államtitkár.
Az NGM által az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közlemény szerint az első félévben 2548 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amely az 1995 óta rendelkezésre álló első félévekre vonatkozó adatok alapján rekord összegnek számít.
A kormány a beruházások további bővülésével számol a vállalati és a közszférában, valamint a lakosság körében is. A vállalati beruházásoknál tovább erősíti Magyarország tőkevonzó-képességét, hogy 2017. január 1-jétől a társasági adókulcs 9 százalékra csökkent, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban. A beruházási aktivitás erősödésében a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztései mellett az új uniós forrásokhoz kapcsolódó fejlesztések felfutása is szerepet játszott.
A beruházások bővüléséből szinte a teljes nemzetgazdaság kivette a részét, a 19 ágazat közül 17-ben dinamikus beruházás-növekedés volt a második negyedévben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott elemzésében azt emelte ki, hogy a látványos növekedést óvatosan kell kezelni, részben a tavalyi alacsony bázis és az uniós projektek meghatározó szerepe miatt. Hosszabb távon a piaci alapú beruházások növekedésére is szükség van, mert nélkülük jelentősebb lassulás következhet be. A jelenlegi kilátások szerint az idén 20 százalék feletti növekedést érhetnek el a beruházások, jövőre azonban 10 százalék alá lassulhat a növekedés. Ez követően, ha az uniós projektek mellett hiányozni fognak a piaci alapú fejlesztések, akkor akár mínuszba is fordulhat a mutató - tette hozzá. Németh Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban megjelent adatokhoz képest a múlt év egészében valamivel kisebb, 15,9 százalékos volt a tavalyi visszaesés az előtte közölt 20 százalékkal szemben. Az adatrevízió azt jelenti, hogy hamarabb behozzák a tavalyi lemaradásukat a beruházások, az idei harmadik negyedévben már meghaladhatják a 2015 végi magas szintet - mondta.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, úgy értékelt, hogy az év hátralevő részében folytatódhat a beruházások kiemelkedő növekedése, részben az EU források felhasználásának fokozatos felfutása miatt. Emellett kirobbanó konjunktúra jellemzi az ipari ingatlan, az iroda és a lakásépítési piacot, ahol az év utolsó hónapjaiban indulhat a tavaly elkezdett építkezések átadási hulláma, ami pozitív kockázatot jelenthet a beruházások alakulására. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, az építési engedélyek másfél év alatt több mint megháromszorozódtak. Folytatódnak a nagy autóipari beruházások is, és az állami beruházások is érdemi felfutás előtt állnak (közutak, sport-, kulturális létesítmények). Így idén a beruházások növekedése bőven meghaladhatja a 20 százalékot, míg az áthúzódó hatások miatt jövőre is bő kétszámjegyű növekedés várható. A beruházásoknak érdemi lökést adhat a munkaerőhiány és a várható bérrobbanás, mivel a vállalatok egyre fokozottabban rákényszerülhetnek a hatékonyság és termelékenység növelésére - közölte.
