A tavaly október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 481 ezer volt, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 69,5 százalékra emelkedett - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2018-as év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 469 ezer volt, 48 ezer emberrel dolgoztak többen az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 1,1 százalékponttal 69,2 százalékra emelkedett 2017-hez képest.
Tavaly a negyedik negyedévben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatási rátájuk 29,8 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta is a mintavételi hibahatáron belül változott, számuk elérte a 3 millió 411 ezret, a foglalkoztatási rátájuk pedig 83,8 százalékon állt tavaly október-decemberben. Az 55-64 éves korosztályban 11 ezerrel, 702 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma; a foglalkoztatási ráta pedig 2,6 százalékponttal, 55,6 százalékra emelkedett.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,3 százalékkal, 2 millió 415 ezerre nőtt, a foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 76,6 százalékra emelkedett. Ugyanebben a korcsoportban a női foglalkoztatottak száma 0,6 százalékkal 2 millió 1 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.
A 20-64 éves korcsoportban - amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki - a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 74,7 százalékra emelkedett 2018. negyedik negyedévében. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 67,1 százalékos.
Területi megoszlást tekintve tavaly a negyedik negyedévben a foglalkoztatás Észak-Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben 1,9 százalékponttal, a foglalkoztatás szintje azonban továbbra is alacsony, 66,1 százalék. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,0 százalék.
A 2018-as év egészében az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 99 ezerrel nőtt 2017-hez képest, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké pedig 5 ezerrel csökkent. A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 29,0 százalék maradt, a legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 0,4 százalékponttal, 84,1 százalékra emelkedett. A legnagyobb növekedés az idősebb, 55-64 éves munkavállalók körében történt, ahol a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal 54,4 százalékra nőtt 2018-ban az előző év azonos időszakához képest.
3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta
A tavaly október-decemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 8 ezerrel, 167 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
A 2018-as év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 172 ezer volt, ami 2017-hez képest 20 ezerrel kevesebb. A munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent 2018-ban az előző év azonos időszakához képest.
Tavaly a negyedik negyedévben a 15-24 évesek körében a munkanélküliség lényegében nem változott, munkanélküliségi rátájuk 10,1 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseknél a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékra csökkent, míg az 55-74 éveseké lényegében nem változott, 2,6 százalékon állt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14,8 hónap volt, a munkanélküliek 39,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A területi megoszlást tekintve 2018. október-decemberi időszakban a munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,7 százalék), a Nyugat-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék).
A 2018-as évben 2017-hez képest a fiatalok munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 10,2 százalékra, a 25-54 éveseké 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A legnagyobb változás az 55-74 évesek körében történt, rátájuk 1,0 százalékponttal, 2,4 százalékra csökkent.
Tavaly december végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,0 százalékkal, 242 ezerre csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Elemzők: a foglalkoztatás növeléséhez szakpolitikai beavatkozásra van szükség
A magyar gazdaság tavaly gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot, a 2018. negyedik negyedéves 3,6 százalékos munkanélküliségi adat feszített munkaerőpiacot jelez, a foglalkoztatás további bővüléséhez pedig a még rendelkezésre álló alacsony képzettségű munkavállalók miatt szakpolitikai beavatkozásra van szükség - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH szerdán megjelent negyedik negyedéves foglalkoztatási-munkanélküliségi adatait.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint uniós tagállamokkal összehasonlítva Magyarországon is elérhető a foglalkoztatási ráta további, legalább 4 százalékos emelkedése. Az elemző szerint ennek a legnagyobb gátja a feketefoglalkoztatás, illetve, hogy a munkaerőpiacon zömében már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt, náluk pedig a helyzet javítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni az oktatásra, mindezekhez pedig szakpolitikai bevatkozásra van szükség.
Kiemelte, hogy tavaly a negyedik negyedévben a 20-64 éves, legjobb munkavállalási korosztály 74,7 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, az egyik fő versenytárs a cseh gazdaság 78,5 százalékos foglalkoztatási rátájának az eléréséhez azonban további erőfeszítésekre van szükség.
Az elemző megjegyezte, a cél, hogy a magyar bérek minél előbb érjék el azt a nominális szintet, ami már az unión belül is vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot, hiszen akkor elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszavándorlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat, mivel Magyarországon a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ez a tendencia várható.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában közölte, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékon állt a tavalyi év végén a 15-64 évesek körében, ami 2017. végéhez képest 0,2 százalékpontos csökkenést mutat. A munkanélküliségi ráta 2018. második felében lényegében stagnált, azaz a munkaerőpiac telített, érdemi bővülés a közeljövőben nem várható. Ezzel együtt a bérkiáramlás lassulására számít 2019-ben, ami a fogyasztás mérsékeltebb növekedésében, így a gazdasági teljesítmény lassulásában csapódik le.
Hozzátette, a foglalkoztatás további bővülése már csak rendkívül mérsékelt ütemben folytatódhat. Markáns változásra csak strukturális reformok esetén lehet számítani, ennek hiányában 2019 végén 3,5 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzőjének kommentárja szerint a gazdaság tavaly gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottság állapotát. A feszített munkapiac a bérek további növekedését sugallja, ami azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás még egy ideig fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Az Erste Bank becslése szerint 2018-ban 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, idén pedig 3,6 százalékos emelkedésre számítanak - fogalmazott az elemző.
