Egy felkészülési időszak után a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) akár 330 magyar kis- és közepes vállalkozás is megjelenhetne, s ez nagyot lendíthetne a gazdaság helyzetén - hangsúlyozta Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a Napi.hu konferenciáján.
„Erősen szeretnénk összpontosítani a hazai a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv), a BÉT kidolgozott egy módszertant, amelynek alapján méret, eredményesség, növekedési számok alapján sorba rendezik a cégeket, majd egy vállalatirányítási, stratégiai értékelés jön. Háromszázharminc olyan kkv-t talált a BÉT, amely képes lehet a tőzsdei megjelenésre. Nem friss cégekről van szó, s az utóbbi években közel harminc százalékkal nőtt az árbevételük, tizenegy százalékkal a dolgozói létszám, de az általuk nyújtott fizetés is magasabb az átlagnál” - ismertette Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója a Napi.hu által szervezett, Tőzsdére, magyar! Új korszak a BÉT-en című konferenciáján.
A szakember rámutatott arra is: a magyar vállalkozások inkább banki hitelekkel finanszírozzák magukat, ez pedig probléma, hiszen egy válság ismét könnyen finanszírozási gondokat okozhat. Sokan terveznek uniós forrásokkal is, ám ezek a pénzek csak 2020-ig biztosak, ameddig a mostani közösségi költségvetési ciklus tart. Utána csökkenni fog az elérhető pénzmennyiség, és mérséklődik a vissza nem térítendő támogatások aránya is.
Ezért akart a Magyar Nemzeti Bank fő tulajdonosává válni a BÉT-nek, a cél, hogy 2020-ig jelentősen sikerüljön megerősíteni a hazai tőkepiacot, ami sokat lendíthetne a gazdaság helyzetén is. Ennek keretében növelnék a kkv-k jelenlétét a tőzsdén. A fő gond, hogy nincsenek új bevezetések a tőzsdén, így az utánpótlás kérdése talán a legfontosabb, s eléréséhez öt alappillért említett a börze vezérigazgatója: a sikeres tőzsdei bevezetést, a piacszerkezet megújítását, az új kibocsátói szolgáltatásokat, a befektetői réteg megerősítését és a kormányzati támogatásokat. A vezérigazgató kifejtette: az új kibocsátások szinte minden szektorból jöhetnek, így az állami nagyvállalatok köréből éppúgy, mint a nagy magánvállalatok vagy a kkv-k térfeléről. Ez utóbbiakról Végh Richárd elmondta azt is: Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók jelentős részét, továbbá ők állítják elő a bruttó hazai termék (GDP) kiemelt részét is. Mindenképpen meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy a tőzsde révén finanszírozzák a fejlődésüket - tette hozzá.
A szakember rámutatott arra is: a magyar vállalkozások inkább banki hitelekkel finanszírozzák magukat, ez pedig probléma, hiszen egy válság ismét könnyen finanszírozási gondokat okozhat. Sokan terveznek uniós forrásokkal is, ám ezek a pénzek csak 2020-ig biztosak, ameddig a mostani közösségi költségvetési ciklus tart. Utána csökkenni fog az elérhető pénzmennyiség, és mérséklődik a vissza nem térítendő támogatások aránya is.
Ezért akart a Magyar Nemzeti Bank fő tulajdonosává válni a BÉT-nek, a cél, hogy 2020-ig jelentősen sikerüljön megerősíteni a hazai tőkepiacot, ami sokat lendíthetne a gazdaság helyzetén is. Ennek keretében növelnék a kkv-k jelenlétét a tőzsdén. A fő gond, hogy nincsenek új bevezetések a tőzsdén, így az utánpótlás kérdése talán a legfontosabb, s eléréséhez öt alappillért említett a börze vezérigazgatója: a sikeres tőzsdei bevezetést, a piacszerkezet megújítását, az új kibocsátói szolgáltatásokat, a befektetői réteg megerősítését és a kormányzati támogatásokat. A vezérigazgató kifejtette: az új kibocsátások szinte minden szektorból jöhetnek, így az állami nagyvállalatok köréből éppúgy, mint a nagy magánvállalatok vagy a kkv-k térfeléről. Ez utóbbiakról Végh Richárd elmondta azt is: Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók jelentős részét, továbbá ők állítják elő a bruttó hazai termék (GDP) kiemelt részét is. Mindenképpen meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy a tőzsde révén finanszírozzák a fejlődésüket - tette hozzá.
