Évi 2,3 milliárd forintot biztosít a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza újjáépítésének lebonyolításáért felelős kínai-magyar vegyesvállalat működtetéséhez - az erről szóló kormányhatározat a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg.
November elején tette közzé a MÁV Zrt., hogy megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., a vegyesvállalatot a magyar vasúttársaság és a kijelölt kínai társaságok - China Railway International Corporation és a China Railway International - alapították 85 százalékos kínai és 15 százalékos magyar részvételi aránnyal.
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány tavaly novemberben állapodott meg. A projekt célja a Budapest és Belgrád közötti 350 kilométeres szakaszon emelt szintű vasúti összeköttetés biztosítása, csökkentve a két főváros közötti személy- és áruszállítási menetidőt.
A közös vállalat feladata tenderek előkészítése és lefolytatása a tervező és kivitelező kiválasztására, a szerződések megkötése, valamint a megvalósításnál a projektmenedzsment és monitoring ellátása. A vegyesvállalat nem végezhet kivitelezési feladatokat, a tervező és fővállalkozó munkáját koordinálja majd, a független mérnök és európai uniós tanúsító szervezetek mellett - tájékoztatott a MÁV.
Az elektronikus fizetési módok elterjedése érdekében 2,4 milliárd forintot csoportosít át a kormány a bankkártya-elfogadó helyek elterjedésének támogatására - derül ki a Magyar Közlönyből.
A kormány a bankkártya-elfogadó helyek számának bővítése érdekében arra kérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a telepítési támogatás szabályozásának részleteit.
A kormány támogatja a szorosabb szövetkezeti hitelintézeti integrációt
A kormány egyetért a középtávon csökkenő, majd megszűnő állami részvétel mellett működő, szorosabb szövetkezeti hitelintézeti integráció létrehozásával - derül ki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból.
A kormány a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos előterjesztésére áttekintette a szövetkezeti hitelintézeti integráció lehetséges fejlődési irányait. Ennek alapján egyetértett egyebek mellett a mérethatékony intézményi rendszer elérésének szükségességével, illetve ennek érdekében a szövetkezeti hitelintézeti egyesülési folyamatok elősegítésével és támogatásával.
Az integráció hatékonyabb irányítása érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete prudenciális és a Központi Bank üzleti funkcióinak pontosabb elkülönítésére is szükség van.
A feladatok közé sorolták, hogy a tízezernél kevesebb lakosú településeken működő szövetkezeti hitelintézetek vizsgálják meg, hogy milyen üzleti lehetőségeket biztosítana számukra, ha tevékenységüket postai szolgáltatások nyújtásával bővítenék, valamint megtartanák az önkormányzati számlavezetés lehetőségét.
Ugyanezt várja a kormány a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztostól is, hogy a Magyar Posta közreműködésével vizsgálja meg a tízezer fő alatti településeken működő postai szolgáltatóhelyek tekintetében annak lehetőségeit, hogy a pénzügyi intézmények postai szolgáltatásokat nyújtsanak.
A folyamatok lezárása után integráció intézményrendszerét a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) , az integráció központi és kereskedelmi bankja, a Takarékbank, az FHB Jelzálogbank, valamint a szövetkezeti hitelintézetek alkotják - áll a kormányhatározatban.
Ugyancsak szükséges a kormányhatározat szerint a szövetkezeti hitelintézeti szektor igényeihez illeszkedő korszerű, gazdaságosan üzemeltethető, a prudenciális megfelelést is biztosító, valamint az ügyfelek közös kiszolgálását támogató egységes informatikai rendszer kialakítása.
