Gazdaság
Szükséges az innováció az élelmiszeriparban
A tisztán magyar tulajdonú vállalkozások az ágazat tőkéjének mintegy negyven százalékát jegyzik, a piacon hatalmas külföldi cégekkel kell versenyezni
Magyarországon több mint ötezer élelmiszeripari vállalkozás működik. A tisztán magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalkozások a hazai élelmiszeripar tőkéjének negyven százalékát jegyezték 2014-ben, e cégek foglalkoztatták az ágazatban dolgozók 71 százalékát, és az élelmiszeripar összes árbevételének 53 százaléka teljesült náluk. Csupán 362 cég volt száz százalékban külföldi tulajdonban 2014-ben, e vállalatok átlagos árbevétele több mint nyolcszor, létszáma pedig 3,6-szor haladta meg a belföldi tulajdonú cégekét. A külföldi jegyzett tőke több mint fele az üdítőital- és ásványvíz-gyártásban, a sörgyártásban, az édességgyártásban, a szőlőbortermelésben és az étolajgyártásban volt jelen. Ez a néhány száz cég adta az ágazat teljes export árbevételének 48 százalékát, és az adófizetési kötelezettség 43 százaléka kapcsolódik hozzájuk – olvasható Magyarország 2050-ig szóló élelmiszer-gazdasági programjában, amit a Földművelésügyi Minisztérium készített.
Az agrártárca szerint teljesen észszerű növekedést célul kitűzni a magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalkozások tőkeerejét, árbevételét és foglalkoztatotti létszámát illetően, hiszen a klasszikus hazai mezőgazdasági alapanyagok feldolgozását tekintve jelentőségük jóval meghatározóbb a külföldi tulajdonú vállalkozásokénál. A bővülő lehetőségek és jövedelemtermelési képesség növeli a magyar tőke beruházási hajlandóságát ebbe a szektorba. A tisztán külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari vállalatok jelentősége a többi között azért is ennyire meghatározó, mert arányait tekintve magas ebben a körben a nagyvállalatok jelenléte. Az élelmiszeripari nagyvállalatok a szektor teljes árbevételének 52 százalékát, alkalmazotti létszámának pedig 38 százalékát adták 2014-ben, szerepük és jelentőségük megkerülhetetlen a közös jövő kialakításában – különösen a baromfi-, tej- és sertéstermékpályán. A nagyságrendek helyes értékeléséhez érdemes szem előtt tartani, hogy például Magyarország öt legnagyobb baromfiágazati vállalkozása egybeszámítva sem férne be az első ötven legnagyobb, baromfiszektorban működő európai vállalat közé.
Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték a magyar élelmiszer-feldolgozásban a németországi érték 33,1 százaléka, az osztrák 26,2 százaléka és a holland 17,7 százaléka. A földművelésügyi tárca szerint erősen ösztönözni kell a magyar élelmiszeripari vállalkozásokat, hogy (az élelmiszerlánc többi szereplőivel együttműködve) fejlesszék az innovációs tevékenységüket versenyképességük megőrzése és javítása érdekében. Cél, hogy a magyar élelmiszerek a hazai és nemzetközi kutatás és fejlesztés eredményeit felhasználják, támogassák az egészséges életmódot, legyen magas hozzáadott értékük. Jelenleg a kutatási-fejlesztési ráfordítás a szektorban körülbelül egy huszada az Európai Unió élelmiszeripari kutatási-fejlesztési átlagának.
A feldolgozóiparban a termékek előállításán túl egyre több szolgáltatással kapcsolatos tevékenység is megjelenik, a feldolgozóipar exportjában a hozzáadott érték jelentékeny hányada logisztikai, kommunikációs és gazdasági szolgáltatásokból származik. A funkcionális élelmiszerek piacának folyamatos fejlődése indokolja az e területre irányuló fejlesztések erősítését.
A minőségi élelmiszer-előállítás egyik fontos feltétele az innováción túl az élelmiszer-minőség kiemelt ellenőrzése, továbbá az élelmiszerhamisítás, élelmiszer-bűnözés elleni erős fellépés.
Bizonyos termékpályákon a hűtött ellátási láncot kell kiépíteni, a nyomon követhetőséget pedig a lehető legmagasabb szinten kell garantálni. A hozzáadott értéket erősíti az ellátási láncot érintő piaci és termelési, szakmai kockázatok csökkentése, a minőségbiztosítás is. A Földművelésügyi Minisztérium szerint jelentősége lesz azoknak az élelmiszer-ellátó rendszereknek, ahol a megtermelt áru a lehető legrövidebb úton, a legkevesebb szállítással és tárolással, a legkisebb környezetterheléssel és energiaigénnyel jut el a fogyasztóhoz.
