Szeptemberben a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az adatok szerint a bérkiáramlás üteme stabilizálódik, a bruttó és a nettó keresetek éves növekedése alig 0,2 százalékponttal alacsonyabb az augusztusinál. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt adatok megegyeznek a tisztítatlanokkal. A 0,6 százalékos szeptemberi inflációval számolva a reálkeresetek emelkedése 7,6 százalékos volt. A vállalkozásoknál 5,6 százalékkal nőttek a bruttó és 7,2 százalékkal a nettó keresetek, a költségvetési szektorban 9,9, illetve 11,6 százalékos volt az emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
A keresetek növekedése a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve a kiegészítő pótlék is hatással volt ebben az évben - fűzte hozzá jelentésében a hivatal.
Az alkalmazásban állók száma 70 ezerrel (2,6 százalékkal) nőtt a szeptemberig tartó egy évben, ebből 66 ezren a vállalkozásoknál találtak munkát. A havi bruttó átlagkereset az iparban átlagosan 271 ezer forint volt, az építőiparban pedig 198 ezer, ami 5,2, illetve 2,1 százalékos éves növekedésnek felel meg. A feldolgozóiparban kiugróan magas 564 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a kőolajfinomításban, a viszonylag szolid 3,4 százalékos emelkedés ellenére, a gyógyszeriparban is 3,7 százalékos éves emelkedéssel 415 ezer forintra rúgott a havi bruttó kereset. Ezzel szemben a textiliparban 5,8 százalékos emelkedés sem tudta 150 ezer forint fölé tornászni a kereseteket. A szolgáltató szektorban a pénzügyi biztosítási területen alkalmazottak bruttó átlagkeresete 475 ezer forint volt, 3,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az idegenforgalomban dolgozóké 162 ezer forint volt, 5,3 százalékos növekedéssel együtt. A költségvetési szférában a közigazgatás és védelem terén 8,2, az oktatásban 6,3, az egészségügyben 20,7 százalékos bruttó béremelkedést regisztrált a statisztika, ezzel rendre 297, 268 illetve 263 ezer forintra nőttek a havi bruttó keresetek.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője megállapította, a bérnövekedés üteme 2015 közepétől gyorsult fel, és 2016-ban a bruttó bérnövekedés üteme 6 százalék közelében stabilizálódott, amelyet legnagyobb részben a több ágazatban kialakult munkaerőhiány, illetve ennek következtében a munkavállalói szervezetek megerősödött alkuereje tett lehetővé. Ezekhez a tényezőkhöz csatlakoznak a még intenzívebb bérnövekedés irányába ható gazdaságpolitikai lépések a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, illetve a munkáltatói járulék csökkentéséről.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője értékelésében azt emelte ki, hogy az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így további dinamikus béremelkedésre lehet számítani. Az első kilenchavi 6,1 százalék után a bruttó bérek átlagos növekedése az év végére elérheti a 6,4 százalékot. Megjegyezte, a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, ahol egy év alatt 9,1 százalékkal nőttek a keresetek szeptemberre. Az emelkedés azért magasabb, mint az előző hónapokban, mivel szeptemberben újabb béremelési kör zajlott le a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók között. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkaerő iránti kereslet éves összevetésben bővül, de az utóbbi három hónapban enyhe lecsúszás figyelhető meg, azaz havi alapon némileg mérséklődik a foglalkoztatás.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó, miközben a munkaerőpiac még feszesebbé válhat, az átlagos munkanélküliségi ráta 5 százalék alá csökkenhet 2017-ben. Az Erste prognózisa szerint jövőre 2,8 százalékkal nőhet a GDP, az átlagos infláció pedig elérheti az 1,9 százalékot. Azonban hangsúlyozta, hogy a GDP és inflációs előrejelzésüket is megemelhetik, ha a béreken a vártnál erősebben gyűrűzik végig a kormányzati impulzus.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommentárjában kiemelte, hogy több mint 3 és fél éve nőnek a reálbérek, köszönhetően a folyamatos béremeléseknek, a munkahelyvédelmi akciónak, a továbbra is kedvező inflációs környezetnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek. Hozzátették, hogy a kiváló makrogazdasági adatok további reálkereset-emelkedést mutatnak. Az NGM közleménye kiemeli: 7,6 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban 2016 első kilenc hónapjában a közfoglalkoztatás hatását beszámítva, anélkül pedig 8 százalékos volt a növekedés. A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés a vállalkozási szférában 6,8 százalékos, a költségvetési szférában 11,4 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,1 százalékos volt az első kilenc hónapban.
