Piacképes képzésekkel, különféle, a munkavállalást segítő támogatásokkal mozgósíthatók az inaktív munkaerő-tartalékok az országban. Az érintett csoportok összetétele igen heterogén, a személyre szabott megoldások azonban segíthetnek a munkaerőhiány enyhítésében.
Négy-öt évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy munkaerőhiányról beszéljünk, ma pedig már a mozgósításuk jelent kihívást, ami a jelenlegi gazdasági teljesítmény fenntartásához szükséges – mondta lapunknak Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Hozzátette, a munkaerő hiánya a feldolgozó-, illetve az építőipar mellett a műszaki-informatikai területet is érinti, a munkakörök egy része (speciális) képesítést igényel. Ez hívta életre többek között a diplomamentő programot, illetve a gépjárművezetői képzéseket – magyarázta Bodó Sándor. Ugyanis minél többen szereznek meg valamilyen képesítést, annál inkább alkalmazhatók a munkaerőpiacon, de a képesítés megszerzése ugyanúgy járható út azoknak is, akik jelenleg nem rendelkeznek vele, az igényeket viszont a munkaadókkal közösen kell kialakítani, hogy az elvégzett tanfolyam, szakma valóban piacképes legyen.
Az inaktívak körében nincsenek nagy, jól behatárolható fókuszcsoportok, személyre szabott megoldásokra van szükség – húzta alá az államtitkár. Amíg nyolc évvel ezelőtt a regisztrált munkanélküliek és a dolgozni szándékozó inaktívak száma egymillió felett volt, addig ma jóval kevesebben vannak, és több tízezer betöltetlen álláshelyről beszélhetünk. Eközben 2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliek száma – mutatott rá Bodó Sándor. Beszélt arról is, hogy a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, a szakképzettek előbb találnak vissza a munkaerőpiacra, és magasabb jövedelmet érhetnek el. Ez azért is fontos, mert a három hónapos próbaidő egyben lélektani határ is, hiszen aki ennyi idő múlva is megmarad egy munkahelyen, később már kevésbé szívesen áll tovább.
Speciális helyzet a közfoglalkoztatáson belül a mezőgazdasági idénymunka. Ezt ugyanis havi legfeljebb tizennégy napon át közfoglalkoztatottak is végezhetik, úgy, hogy közfoglalkoztatottként megkapják napi bérüket, valamint az idénymunkáért járó fizetségüket. Ez szintén egyfajta visszaterelés a munkaerőpiacra. A másik nagyobb tábor a gyesről, gyedről visszatérő anyáké. A kormány óvoda- és bölcsődeépítésekkel, -bővítésekkel igyekszik megkönnyíteni a nők helyzetét, ahol viszont nincs elegendő állami fenntartású férőhely vagy intézmény, az államkincstáron keresztül igényelhető egyéni, havi legfeljebb negyvenezer forint támogatás abban az esetben, ha a munkába visszatérő szülő a gyermeket családi vagy munkahelyi bölcsődében, tehát nem állami fenntartású intézményben helyezi el. Lehetőség még a családi napközik működtetése, ami szintén munkahelyeket teremt.
Fontos megemlíteni, hogy azok a szépkorúak, akik szeretnének dolgozni, ezentúl kedvezőbb feltételek mellett tehetik ezt meg. A megkérdezett idősek egyötöde valamilyen formában továbbra is szeretne dolgozni – emelte ki Bodó Sándor. Azt is elmondta, habár a nyugdíjasok munkajövedelme után csupán személyi jövedelemadót kell fizetni jövőre, a kritikákkal szemben továbbra is van létjogosultságuk a nyugdíjas-szövetkezeteknek, hiszen hagyományos továbbfoglalkoztatás esetében, még ha részmunkaidőről is van szó, mindennapos jelenlétre számít a munkaadó. Ezzel is azoknak a szépkorúaknak szeretnénk segíteni, akik még akarnak dolgozni. Szövetkezeti forma esetében mindenki megválaszthatja, hogy mely napokon mennyit szeretne dolgozni, emellett a szövetkezetnek csupán az adott időszakra kért megfelelő létszámú nyugdíjas munkavállalót kell biztosítania, nem személyhez kötött, tehát ezáltal is rugalmas a foglalkoztatás.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a munkanélküliek és a munkalehetőségek aránytalanul oszlanak meg az országban. A középső és a dunántúli régióban több, míg az északkeleti, és egyes déli területeken kevesebb a lehetőség. Egyfajta megoldást nyújthat a munkásszállások építése, amely az önkormányzatok, valamint a nagyobb munkaadók összefogásával valósul, valósulhat meg. Nem beszélve arról, hogy a cégeknek helyben keletkezik adófizetési kötelezettségük, a dolgozókról pedig elképzelhető, hogy a későbbiekben az adott településen telepednek le.
Önfoglalkoztatással is mérsékelhető a szakemberhiány
A foglalkoztatás ösztönzésének új módozataként, az álláskeresők számát csökkentve összesen negyvenmilliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak harminc év alatti fiatalok és harminc év feletti regisztrált álláskeresők vállalkozásuk elindításához. Ennek első és kötelező lépéseként rövid képzés keretén belül vállalkozási alapismereteket sajátíthatnak el a jelentkezők. A vállalkozónként elnyerhető négy és fél millió forint támogatás az első év szükségleteit – a bér és az eszközbeszerzések egy részét – fedezi – mondta Bodó Sándor államtitkár. A friss vállalkozók lehetnek akár kisiparosok, egy asztalosműhely vagy akár egy mininyomda működtetői is. Az államtitkár szerint találékonyak a munkavállalók, a képzés záróakkordja pedig egy életképes üzleti terv elkészítése. (MOA)
