A Budapesti Értéktőzsde, a BÉT lendületesen fogott hozzá a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési tervek végrehajtásához, s ennek fő célja, hogy érdemben növekedjen a tőkeági forrásbevonás szerepe a vállalatok finanszírozásában – hangzott el a tőzsde tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol is a BÉT vezetői értékelték a tavalyi évet, és beszéltek az idei elképzelésekről is.
Mozgalmas év volt a tavalyi a BÉT-en: miközben a mutató, a BUX rekordmagasságban szárnyalt, gőzerővel megkezdődött a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervek megvalósítása. Sok év után ismét több új vállalat jelent meg a hazai parketten, és a BÉT számos olyan kezdeményezést is útjára indított, amelyek már most megalapozzák a kínálati és keresleti oldal további bővülését – így értékelte a börze vezetősége a múlt esztendőt. Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a tőzsde tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a stratégiai célok elérését 2016-ban nem pusztán a piaci szereplők, a tőzsde tulajdonosai és a kormányzat támogatták, hanem a kedvező befektetési környezet is. A gazdaság jó teljesítménye mellett a pénz- és tőkepiacokon meglévő likviditásbőség is hozzájárult a BUX-index kimagasló eredményéhez. A BUX 2016-ban 35,4 százalékot emelkedett, 2015 januárja óta pedig majdnem megduplázta értékét. Ráadásul tavaly megdőlt a 2007-es történelmi BUX-csúcs is.
Végh Richárd kiemelte azt is, hogy két elsődleges részvénykibocsátás történt 2016-ban – az Alteo és a Duna House is tavaly novemberben lépett be a BÉT-re az új részvényekkel –, emellett pedig négy új kötvénykibocsátó jelent meg a parketten. A vezérigazgató hozzátette: Magyarországon mintegy háromszáz olyan kis- és középvállalkozás van, amely beléphetne a tőzsdére. Végezetül úgy fogalmazott: „drámai fordulatra nem kell számítani 2017-ben a BÉT stratégiájában, a tőzsde folytatni kívánja a kormányzattal is a munkát, elsősorban a szabályozói környezet alakításában, de cél az is, hogy a piacépítés szolgálatába állítsák az európai uniós forrásokat”.
Madlena Tamás, a BÉT üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy olyan struktúrákat épített ki a BÉT, amelyek 2020-ig megteremtik az alapot ahhoz, hogy Magyarországon vibráló tőkepiac működjön, ahol a kibocsátók aktívak, részvény- és kötvénykibocsátásokat valósítanak meg. Megjegyezte: az említett részvénytranzakciók mellett az Eximbank kötvényt bocsátott ki tavaly, és a szabályozói környezetben is történtek pozitív változások. A szakember kiemelte: a BÉT származékos piacán megkezdődött az árjegyzés a BUX-index-alapú határidős kontraktusokban is. „Az első befektetői visszajelzések pozitívak az árjegyzésről, mivel az árjegyzők a decemberi forgalom már tíz százalékát tették ki, de voltak olyan napok is, amikor a forgalom körülbelül huszonöt százalékát adták a határidős kontraktusok” – fűzte hozzá az üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes.
Körmöczi Dániel, a nemzetközi kapcsolatok vezérigazgató-helyettese nyomatékosította, hogy fontos cél a tőzsdei befektetők számának további növelése is. A BÉT a magyar részvénypiac népszerűsítésére 2016-ban Párizsban és Londonban szervezett hazai kibocsátók számára bemutatkozási lehetőséget befektetőknek. Januárban Varsóban jártak, s az idén további fontos helyszínek következnek majd. Döntés született arról is, hogy márciusban a BÉT rendezi meg Budapesten a World Exchange Congresst, a globális tőzsdék és elszámolóházak vezetőinek részvételével.
Húszmilliárd forintos tőkefejlesztési alap
A Budapesti Értéktőzsde fejlődését és a hazai kis- és közepes vállalkozások forráshoz jutását is segíti az a húszmilliárd forintos kezdőtőkével létrejövő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amelynek felállításáról a múlt év végén döntött a kormány. A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap hatékony formája lehet a magyar kis- és középvállalatok (kkv) tőkeellátásának, feltőkésítésének, és az elképzelések alapján további új tőkealapok is létrejönnek. A tőkepiac fejlesztése azért különösen aktuális, mert várhatóan már 2020-ra jelentősen csökkennek az EU-s források, és a jegybank is kivezeti a vállalati hitelezést támogató programjait. A cégeknek így fel kell készülniük arra az időszakra, amikor nem támogatott hitelekre vagy uniós pénzekre alapozzák növekedésüket, hanem piaci forrásokra kell támaszkodniuk, s ehhez elengedhetetlen a tőzsde fejlesztése.
