A hazai takarékszövetkezeti integráció átalakításával és működésének felügyeletével kapcsolatosan rekordgyorsasággal elfogadott törvénymódosítás az országos hálózattal szorosan együttműködő és több ponton összefonódó FHB-csoportot is érinti. Bizonytalanságokra utal, hogy a bank részvényei jelentősen gyengültek.
Nem találtak magukra tegnap a tőzsdén az FHB részvényei. A hétszázhatvan forintos negyedéves záróárfolyammal szemben a papírok beragadtak az ötszáznyolcvan forintos értéknél. Pedig a börzén kedden kora délutántól fel is függesztették a banki részvények kereskedését, miután kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank százötmillió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re tiltott piacbefolyásolás miatt, és személyi felelősségre vonási eljárást is indított. A tájékoztatás szerint a hitelintézet egyes, jelentős összegű kötvényeinek jegyzésével kapcsolatban félrevezető információt tett közzé.
Az FHB-bankcsoportra, pontosabban Spéder Zoltán FHB-elnökre zúdított össztűznek azonban a felügyeleti bírság csak az egyik töltete volt. A valóságos offenzíva egyik meghatározó rohama Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt nyílt levelével kezdődött, amelyre „válaszul” Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rekordgyorsasággal terjesztette be a teljes hazai takarékszövetkezeti integrációt átalakító és annak teljes felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogkörébe utaló törvénymódosítási javaslatot. A tárca vezetőjénél talán csak az Országgyűlés volt gyorsabb, amely gyakorlatilag egy bő nap alatt lezavarta a törvényhozási procedúrát, és a képviselők kedden már meg is szavazták a módosításokat. Ám az offenzívában nem szabad megfeledkezni a Magyar Bankszövetségről sem, amelynek elnöke, Patai Mihály, Demjánnal párhuzamosan Varga Mihályhoz fordult a takarékok integrációja körüli problémák miatt.
Azt lehetett tudni, hogy a Takarékbank Zrt. június 15-re rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol – korábbi sajtóinformációk szerint – az FHB-ban való többségi tulajdon megszerzéséről szavaztak volna. Az új törvény elfogadása után azonban, még kedd este a Takarékbank többségi tulajdonosa lefújta a részvényesi összejövetelt.
Demján Sándor múlt heti nyílt levelében arról írt, hogy a 2013-ban megalakult takarékszövetkezeti integráció célja a szövetkezeti szektor eredményének és vagyonának növelése volt, az eddigi események azonban ennek ellenkezőjét támasztják alá. Az OTSZ elnöke azt kérte Orbán Viktortól, ellenőrizzék a célok teljesülését. Az üzletember azonban levelében azt is megjegyezte, hogy Spéder több százezer ember kisemmizésére készül. Demján szerint a bankelnök az FHB harmincmilliárdos hiányát a szövetkezetekkel fizettette meg, és állítólag arra akarta kényszeríteni őket, hogy felvásárolják az FHB részvényeit. Az OTSZ elnöke azt kérte a kormányfőtől, hogy vizsgálja ki, hogyan érvényesültek a takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok. Azt írta, meggyőződése, hogy a kormányt és a miniszterelnököt is félretájékoztatták a szektor számairól és pénzügyi adatairól.
Az új törvénnyel azonban a teljes takarékszövetkezeti rendszer a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá kerül, s a korábbi, törvényben szereplő Takarékbank megnevezést „központi bank” kifejezésre cserélik, az integráció főszereplője a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete lesz, az eddigieknél szélesebb jogkörrel. Változás még, hogy az integrációból kizárható a központi bank, amely a Takarékbank Zrt.
A felügyelet kezdeményezési hatáskörébe kerülnek a bírságok, az engedélyek visszavonása. Az MNB ellenőrizheti a tagokat, beavatkozhat, például a takarékszövetkezeti integráció központi bankját átfogó vizsgálat indítására kötelezheti.
