Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön.
Hozzátette, erről a szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek.
Elmondta, a minimálbér emeléssel kapcsolatban azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy "menjen el a falig", amit még a vállalkozók képesek elviselni, olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért.
Az unió tegye lehetővé a digitális szolgáltatások áfájának csökkentését
Orbán Viktor arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akarja valamilyen egyenlősítő logika mentén magasan tartani a digitális szolgáltatások áfáját, hanem engedje meg a csökkentését azon országoknak, ahol ezt a "büdzsé elbírja" és van iparpolitikai értelme.
Orbán Viktor a konferencián jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát arra kérte, hogy képviselje ezt a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a "basic needs" körébe tartoznak.
Felidézte, a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el. Felidézte, a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el.
A vállalkozók üdvözlik csökkentését
A vállalkozók érdekképviseleti szervezetei pozitív üzenetnek, komoly előrelépésnek értékelték a társasági nyereségadó csökkentésére vonatkozó miniszterelnöki bejelentést. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek nyilatkozva pozitív üzenetnek nevezte a nyereségadó csökkentését. Hozzátette azonban, hogy véleménye szerint a járulékcsökkentés és a minimálbér kérdéskörét kellene rendezni mielőbb annak érdekében, hogy látható legyen a vállalatok költségszerkezetének új összetétele, amely megmutatja: az adott cégnél lesz-e nyereség. A társasági adó mérséklése ugyanis csak azoknak a cégnek "ajándék", ahol van nyereség - jegyezte meg. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatja az adó mértékének csökkentését, hiszen a szervezet is azt javasolta, hogy töröljék el a jelenleg érvényben lévő 500 millió forintos adóalap értékhatárt, amely összegig 10 százalék, fölötte pedig 19 százalék a társasági adó, és egységesen 10 százalék legyen az adókulcs - mondta Parragh László, az MKIK elnöke az MTI-nek. Úgy vélte, az adócsökkentésnek üzenetértéke van, és véleménye szerint a költségvetést nem fogja befolyásolni. Az MKIK abban bízik, hogy az adócsökkentés hatására a cégek bátrabban fogják Magyarországra hozni az adózási tevékenységüket, és így a költségvetés nominál értékben nem jár rosszabbul - fejtette ki Parragh László.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üdvözli, és nagy előrelépésnek tartja a társasági nyereségadó 9 százalékra csökkentését - mondta Győrffy Balázs, a köztestület elnöke. Hozzátette: a lépés komoly segítséget jelent az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásoknak. Úgy vélte: az intézkedés nyomán olyan források állnak majd a cégek rendelkezésére, amelyet a versenyképesség növeléséhez szükséges fejlesztésekre, illetve a munkavállalók béreinek emelésére tudnak fordítani.
Szakértők: Pozitív döntés az adó mérséklése
Pozitívnak nevezték az MTI által megkérdezett szakértők a csütörtökön bejelentett társaságiadó-csökkentést, amely elsősorban a nagyvállalatok versenyképességét javítja. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője versenyképességi szempontból kifejezetten kedvezőnek nevezte a döntést. Szmicsek Sándor a Mazars adótanácsadó cég adópartnere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasági adó csökkentése 9 százalékra elsősorban a nagy nyereséggel működő nagyvállalatoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem jelent érzékelhető tehermérséklést, számukra a piaci hatások változása ennél dominánsabb az eredményre. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a 145 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést a kormány "kompenzálni fogja" . Elképzelhetőnek tartotta például újabb speciális adó bevezetését, példaként a bankszektort említette. Megjegyezte, hogy a 200 milliárd forintos tartalék a jövő évi büdzsében ugyan valóban fezetet nyújt a bevételkiesésre, de hangsúlyozta, hogy ekkora tartalékra szükség lesz, így a kiesését pótolni kell.
Szmicsek Sándor úgy vélte, hogy a mostani bejelentéssel még nincs vége az adóváltozásoknak, nem a társaságiadó-csökkentés volt az utolsó a sorban. Hangsúlyozta azt is, hogy az eddig bejelentett lépésekből a járulékcsökkentés, minimálbér emelés inkább közhangulatjavító, semmint versenyképesség javító döntés. Utóbbihoz ugyanis a munkára rakodó terhek érzékelhető mérséklésére lenne szükség - mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az a járulékcsökkentés, amelyet a vállalatoknak béremelésre kell fordítaniuk, nem javítja a versenyképességet, bár a fogyasztás bővülését elősegíti. Összességében azonban mindenképpen üdvözlendőek a változások, feltéve, hogy ezeket nem követik megszorítások - jegyezte meg.
Németh Dávid, az MTI-nek elküldött nyilatkozatában hangsúlyozta, a vállalati nyereségadó csökkentése kedvező versenyképességi szempontból, az adózási környezet ugyanis a versenyképességnek az egyik fontos eleme, és így vonzóbb tereppé válik a vállalkozásoknak a magyar gazdaság. A vállalati nyereségadó csökkentésével a kormány mozgásteret ad a béremelési nyomással szembesülő cégeknek is - tette hozzá. A szakember úgy vélte, a most bejelentett adócsökkentés és a korábban ismertetett 4 százalékpontos járulékcsökkentés egy vegyes megoldást jelent. "Ahhoz, hogy az élőmunkára rakodó adóterhelést nézve a régiós országok közelébe kerüljünk 10 százalékpontos járulékcsökkentésre lett volna szükség, de a költségvetési mozgástér alapján csak 5-6 százalékpontos mérséklés fért volna bele" - fejtette ki. Hozzátette, a kormány végül nem ezt az utat választotta, hanem a járulékcsökkentéssel némileg a munkára rakodó terhelést mérsékelte, közben pedig a cégek adóterhelését is csökkentette az alacsonyabb társasági adóval.
Pálszabó Tibor, az EY adópartnere szerint a bejelentett módosítás leginkább azt a közép- illetve nagyvállalati kört érinti, ahol a társasági adóalap meghaladta az 500 millió forintot, ezért korábban a 19 százalékos adó hatálya alá estek. A csökkentés náluk óriási adómegtakarítást fog jelenteni. Magyarország növekvő gazdaság, ezért jó esély van arra, hogy a vállalkozások a megtakarításokat a növekedés szolgálatába állítják, és további beruházásokat finanszíroznak majd ezekből az összegekből - tette hozzá. Szólt arról is, hogy a régióban a szomszédos országokat tekintve egyértelműen a legalacsonyabb lehet így a magyar társasági adókulcs: Szlovákiában 22 százalékos a társasági adó kulcsa, Romániában 16, Szerbiában pedig 15 százalék. Az alacsony adókulcs egyértelmű versenyelőny és komoly vonzerőt jelenthet a multinacionális vállalatcsoportok beruházási döntései során.
A digitalizáció óriási lehetőség és komoly veszélyforrás - mondta. Európa kulcsszava a versenyképesség, a kontinens versenyképessége azonban évek óta egyre csökken, és az unió vezetői eddig nem találták meg azt az ellenszert, amivel ezt meg tudnák állítani. Elmondta, "öröm az ürömben", hogy a 64 milliós lélekszámú visegrádi országok az európai növekedés egyik tartópillére lettek, miközben Európa globális pozíciói nem javultak. Az idei kereskedelmi adatok szerint a V4-ek nagyságrenddel nagyobb kétoldalú kereskedelmet bonyolítanak le Németországgal, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország.
A miniszterelnök szerint az amerikai elnökválasztás tanulságai is bizonyítják, hogy milyen megrázkódtató hatásokkal járt a globalizációval szembeni aggodalom. Komoly társadalmi ellenállás fejlődhet ki a globalizációval és a digitalizációval szemben, ha annak kedvező hatásai egyenlőtlenül oszlanak meg. Mint mondta, a digitális forradalom nem csak szilícium-völgyeket tud teremteni, hanem rozsdaövezeteket is.
A politikai vezetők feladata, hogy a digitalizáció folyamatait bölcsen kezeljék, irányítsák. Ebben a kelet-közép-európai régió országainak óriási növekedési potenciál rejlik, mivel nem segély, hanem munka alapú gazdaságok. Az új korszak nyertesei és vesztesei között a verseny ott dől el, hogyan tudják a digitalizáció eredményeit átültetni a gazdaságba - jelentette ki.
Elmondta, egyetért Günther Oettingerrel abban, hogy az autóipar jelenti a régió számára a digitális korszakba vezető legrövidebb utat. Csak a visegrádi országokban évi 3,3 millió járművet gyártanak, ráadásul az autógyártás a legtöbb kutatás-fejlesztési kapacitást használó, innovációt és munkahelyteremtést ösztönző szektor, az ágazat jövője döntő jelentőségű a régió számára. Az autógyártás a több ágazatot is magával fogja húzni, az agráriumban, az energetikában, egészségügyben vagy építőiparban is le fog játszódni ez a folyamat, hiszen ezeket az ágazatokat is meg kell nyitni a digitalizáció előtt. A digitalizációt a közjó szolgálatába kell állítani, kiszűrve a negatív hatásokat, ebben az első feladat, hogy senki ne szoruljon ki a digitalizáció nyújtotta lehetőségekből, annak minden állampolgár számára elérhetővé kell válnia.
A digitalizáció veszélyeiről szólva felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar digitális stratégia fontos része a gyermekvédelmi stratégia, a veszélyes, káros tartalmaikkal szembeni védekezés. Kiemelt terület a kiberbiztonság, mint mondta, mérsékelni kell a digitalizációból fakadó nemzetbiztonsági kockázatokat. Ha a 21. század nyersanyaga az adat, alapvető európai nemzetbiztonsági érdek, hogy az európai adatokat európai felhőkben tárolják, kezeljék és védjék - szögezte le. Orbán Viktor szerint van esély arra, hogy legalább annyi új állás jöjjön létre a digitalizáció nyomán, mint amennyi megszűnik. Ehhez azonban elengedhetetlen az állam, munkáltatók és munkavállalók összefogása - jelentette ki.
A miniszterelnök elmondta, Magyarország látja el a visegrádi országok elnökségét 2017 júniustól, a prioritások között pedig kiemelt helyen fog szerepelni a digitalizáció. A minszterelnök szerint a kelet-közép-európai régió sikere elsősorban azzal magyarázható, hogy a régió vezetői örömmel tanulnak egymástól. A lengyelektől a családpolitikát, a csehektől az adóék alacsonyan tartását, Szlovákia pedig az első volt a régióban, ahol az arányos adórendszert érvényesítették - fejtette ki.
Varga Mihály: A digitális technológia alapjaiban változtatja meg a gyártási rendszereket
A digitalizáció és az internet-gazdaság alapjaiban változtatja meg a gyártási rendszereket, a kelet-közép-európai régió országai közötti együttműködés a digitális gazdasági fejlődés területén különösen eredményes lehet - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter a konferencián.
Varga Mihály hozzátette, a mostani digitális átalakulás a jól képzett munkaerőre, a magas hozzáadott értékű termelésre és az innovációra támaszkodik, ezért globális és fenntartható versenyelőnyt jelenthetne a régió országainak azon országokkal szemben, amelyek csupán az alacsony munkabér révén tesznek szert előnyre. Elmondta, a magyar kormány egyértelmű álláspontja, az innováció-vezérelt gazdaságra való átállás, az ipar fejlesztése és a fejlődés kormányzati támogatása elengedhetetlen. Kiemelte, a konferencián jelenlévő országok fontos adottsága, hogy sokoldalúan kapcsolódnak a német gazdasághoz, elsősorban a húzóágazatot jelentő autóiparhoz. A régió járműipara globálisan is jelentős szektorrá vált és olyan növekedési központok alakultak ki, ahol szoros az együttműködés a gyártók és a beszállítók között, és az oktatási és kutatás-fejlesztési terület szereplőivel is kiépültek a kapcsolatok.
Varga Mihály szerint Magyarország nem áll felkészületlenül a digitális átalakulás előtt, a kormány kidolgozta és megvalósítja az újraiparosítás programját, az Irinyi-tervet, amelynek alapvető eleme az Ipar 4.0 program és az elektromos járművek térnyerését szolgáló Jedlik Ányos Terv. A továbblépés egyik korlátjává vált mára a járműiparban az elérhető tesztelési kapacitások hiánya - mondta. A kormány a nyugat-magyarországi, zalaegerszegi járműipari tesztpálya megépítésével nem csak a magyarországi, hanem a régiós járműipari fejlesztések számára is új lehetőséget teremt - fejtette ki.
A társasági adókulcs egységesen 9 százalékra csökkentése nyomán 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, az adókulcs csökkentésével a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná Magyarország az Európai Unióban - szögezte le a miniszter, hozzátéve: reményei szerint ezt a javaslatot el tudják fogadni a munkaadókkal és munkavállalókkal való péntek délelőtti tárgyaláson.
A kormányzat le szeretné zárni a tárgyalásokat a héten, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat. Ezzel reális lehetőség nyílna arra, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások, ami jó alapot teremtene arra, hogy a gazdasági növekedés a mostani 2-3 százalékos nagyságrendről 3-5 százalékos tartományba emelkedjen - mondta a miniszter.
Kérdésre válaszolva elmondta: a költségvetésen a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartalék elegendő kell, hogy legyen. Hozzátette, a bértárgyalásokon merült fel a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentésének kérdése. Mint mondta, most a kormány arra lát lehetőséget, hogy a társasági adó csökkentésével és jelentős béremelés lehetőségének megteremtésével egyszerre javítsák a versenyképességet és tegyenek eleget a magasabb bérek iránti elvárásnak. Varga Mihály szerint a kormány által javasolt 15 százalékos minimálbéremelés kérdésében van a legnagyobb távolság a munkaadókkal. A 4 százalékpontosra javasolt járulékcsökkentésnél közelebbiek az álláspontok, nincs nagyságrendi eltérés, csak a hangsúlyokban és az ütemezésben van kölönbség a kormány és a munkaadók között.
Elmondta, a társasági adónak két adókulcsa van, 19 százalék 500 millió forint adóalap felett, és 10 százalék alatta. A kormány ezt a két adókulcsot szeretné egységesíteni. Mint mondta, elképzelhető, hogy a csökkentés okozta kiesést a gazdaság teljesítménye már 2017-ben kompenzálni fogja - mondta. A kata értékhatárának emelésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, a minisztérium számításai szerint 50-60 ezer újabb vállalkozó fogja ezt a sokkal kisebb adminisztrációt jelentő adóformát választani, a mostani mintegy 160 ezren felül.
EU-biztos: Fontos a digitális javakhoz való hozzáférés javítása
Fontos a digitális javakhoz való hozzáférés javítása, ami a jövőbeli fejlődés motorja - mondta Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa konferencián. Hozzátette, a mobilitás az egyik legfontosabb ipari terület, az automatizált vezetés sok kihívást állít a szereplők elé, ugyanakkor lehetőséget is hordoz, munkahelyteremtésben és az európai vállalatok versenyképességének növelésében.
Az Európai Bizottság katalizátor szerepet tölt be ebben a folyamatban, támogatja a kutatást, a jogi szabályozás fejlesztését, és elősegíti a gazdasági és állami szereplők közötti párbeszédet - hangsúlyozta a biztos. Szerinte kérdéses, hogy a közlekedéssel és mobilitással összefüggő fejlesztések élére a Volkswagen, a BMW, az Audi, vagy olyan kreatív online platformok állnak, amelyeknek rengeteg adat áll rendelkezésükre, mint a Google vagy az Apple. Utóbbi esetben a nagy német autógyártók csak beszállítók lesznek.
Günther Oettinger elmondta, bizottsági kezdeményezésre egy kerekasztalt is létrehoztak az összekapcsolt járművek, automatizált vezetéssel kapcsolatos kezdeményezések megvitatására. Ebben arra kérték az ipar képviselőit, hogy hozzanak létre legalább egy, határokon átívelő, 5G-technológiát alkalmazó tesztprojektet az automatizált vezetéshez kapcsolódó fejlesztések kipróbálására. A konferencián több egyetértési megállapodást is aláírtak egyebek mellett az autonóm járművek határokon átívelő közlekedésének szabályozási kérdéseiről, a régió innovatív startup vállalkozásai közötti együttműködés elősegítéséről, valamint a vállalatok közötti kutatás-fejlesztési együttműködésről.
