Gazdaság

Nyelik már a sörétet a tőkés récék

A szeptemberi szarvasbőgés külföldi vadászok tömegét csábítja a nyugat-dunántúli erdőkbe, egy trófea több ezer euróba kerül

Gímszarvasvadászatra készülnek a vadászok. A szeptemberi szarvasbőgés számos külföldi vadászt vonz hazánkba. Egy gímszarvas elejtése három-négyezer euróba kerül.

vadasz
Ezekben a hetekben a balkáni gerlére is országszerte vadásznak (Fotó: MH)

Ezekben a napokban elsősorban őzbakra, az apróvadak közül tőkés récére és balkáni gerlére vadászhatnak az országban, utóbbiak szezonja augusz­tus közepén kezdődött. Varga Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottságának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: bár a teljes évben lehet valamilyen vadfajra vadászni, minden egyes vadfajnak megvan a vadászati idénye. A vadászoknak az egyik legfontosabb esemény a szeptemberben kezdődő szarvasbőgés.

Magyarország vadászati világhírnevét elsősorban a kiemelkedő gímszarvas-gazdálkodásával alapozta meg: szeptemberben terítik le a legkiválóbb egyedeket, ezért ivódott a köztudatba, hogy ősz elején kezdődik a vadászati szezon. Hozzáfűzte: egy gímszarvasvadászat, például nyolckilós gímtrófea megszerzésével, három-négyezer euróba kerül. Ez kitűnő bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. Csak bérvadásztatásból csaknem ötmilliárdos bevétel keletkezik évente. Mintegy huszonötezer külföldi vadász látogat évente Magyarországra. A legtöbben Auszt­riából, Németországból jönnek, de szép számmal érkeznek Svájcból vagy a Benelux-államokból, sőt Szlovákiából is. A vadászati turizmushoz kötődően a nemzetgazdaságnak járulékos bevételei is keletkeznek: egy-egy vadászkirándulás alkalmával egyre gyakrabban igényelnek a vendégek város- és gyógyfürdő-látogatásokat, borkóstolókat is. Ez építi az országimázst. Arra is több példa van, hogy a külföldi bérvadász a vadászat révén megismerve országunkat döntött üzleti beruházások magyarországi megvalósítása mellett. 

Szeptemberben általában hatezer gímszarvasbikát terítenek le, az egész évben, borjakkal együtt mintegy ötvenötezer gímszarvast lőnek ki. Gímszarvasra elsősorban a Nyugat-Dunántúlon vadásznak, a zalai, somogyi, baranyai és gemenci vadászterületeket világszerte ismerik vadászkörökben. Varga arról is beszélt, hogy a vadászok kérik a lakosság megértését, közreműködését, ugyanis szeptemberben a vadászatok miatt sok erdőben látogatási tilalom lép életbe délután három órától másnap reggel kilencig.

Októberben a dámbikák szerelmi életét jelző hangtól, az úgynevezett barcogástól hangosak az erdők. Ebben a hónapban ezer-ezerötszáz dámszarvasbikát ejtenek el, főként Somogy, Tolna, Bács-Kiskun megyében és a Nyírségben. Évente csaknem tizenötezer dámszarvast lőnek ki.

A társas vadászatok, vaddisznó- és a fácánhajtások, terelő vadászatok időszaka a téli hónapokra tehető. A vadásztársaságok 54 ezer tagja jellem­zően ekkor hódol szenvedélyének. Varga szerint az ország vadászati sokszínűségét mutatja, hogy míg a Dunántúlon a szeptemberi szarvasbőgés  a fő esemény, addig a keleti országrészben az április 15-én kezdődő őzbakvadászatra várnak a leginkább.