Gazdaság
Növekvő agrárberuházások
A termelők többsége technikai-technológiai fejlesztéseket tervez, a mezőgazdaságban elkerülhetetlen a hatékonyság növelése, továbbá a versenyképesség javítása
Az országok gazdasági teljesítményét jelentősen meghatározza az alkalmazott technológia szintje, mivel a kibocsátást a tőke és a munka növekedése mellett befolyásolja a rendelkezésre álló termelési tényezők felhasználásának hatékonysága. Ez az úgynevezett teljes faktorproduktivitás (TFP), ami a technológiai fejlődés, a humántőke képzettségi szintje, a növekvő hatékonyság és a méretgazdaságosság együttes hatását jelzi. Az EU agrárszektorában 2005 és 2015 között a TFP átlagosan 0,8 százalékkal nőtt évente, míg Magyarországon ennek durván a felével, körülbelül 0,4 százalékkal – hangsúlyozta Tresó István, a K & H agrárfejlesztési főosztályának vezetője az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén. Hozzáfűzte: a balti államok és Románia mezőgazdasága kettő-négy százalékos éves növekedést produkált. Jól látható tehát, hogy van még hova fejlődni. A mezőgazdaságban a termelékenység növelése a technológiai haladásban és a méretgazdaságosság optimalizálásában rejlik.
Popp József, a Debreceni Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az új technológiák elterjedése viszonylag lassú folyamat, hiszen a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt idő kell a technológia alkalmazásának elsajátítására, ráadásul ez a különböző iparágakban igen eltérő ütemben történik. A gyorsabban fejlődő ágazatok – például a gépgyártás – hamarabb vezetik be a technikai-technológiai újításokat, így erőteljesebben járulnak hozzá a kibocsátás növeléséhez. Ezzel szemben a mezőgazdaságban viszonylag lassan megy végbe a megújulás folyamata – mondta a professzor. Az okokat részletezve Popp József utalt arra, hogy egyrészt a technológia fejlesztése kutatásigényes feladat, megköveteli a K+F ráfordítások növelését. Másrészt az új technológiák alkalmazásához nem elegendő a hagyományok alapján történő gazdálkodás, hanem megfelelő szakértelem is szükséges, az Európai Unióban azonban a gazdáknak mindössze húsz-negyven százaléka hajlandó képzési tréningekre költeni.
A minap publikált Takarék Agrárhangulati Index szerint a legfontosabb fejlesztési célok: a humánerőforrás kiváltása és a hatékonyságnövelés. Az aszályos időszak után, a pályázati döntések kézbesítése előtt még mindig többségben vannak a mezőgazdaságot pozitívan megítélő gazdálkodók – derül ki a Takarék Csoport felméréséből. A válaszadók több mint háromnegyede tervez beruházást a következő tizenkét hónapban. A gazdálkodók többsége az elmúlt évek elmaradt fejlesztéseit továbbra is a pályázatok eredményétől teszi függővé. A gazdálkodók 52 százaléka technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben, míg 28 százalékuknál változatlan formában halad tovább a gazdálkodás. Összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százalékuk a szinten tartásban, négy százalékuk pedig a visszafejlesztésben gondolkodik. A gépesítettség növelése, a technológia fejlesztése mint a beruházások célja jól mutatja, hogy a megkérdezettek legtöbbjénél a humánerőforrás kiváltására, az annak való kitettség csökkentésére törekednek a jövőben.
A beruházók 42 százaléka támogatásból, valamivel több mint egynegyedük hitelből kívánja terveit megvalósítani. A válaszadók 51 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben. A technológiai fejlesztések ellenére a válaszadók több mint négyötödénél változatlan marad a foglalkoztatottak létszáma a következő egy évben. A jövedelmezőségben minden második megkérdezett stagnálást vár. A tisztán növénytermesztő gazdaságok borúlátóbbak, hiszen tíz százalékkal vannak többen a romlásra számítók, az állattenyésztők esetében ez az arány csupán három százalék.
A válaszadók 47 százaléka a jövedelmezőség változatlanságát várja egy éven belül, 23 százalékuk javulással kalkulál, harminc százalékuk csökkenéssel. A válaszadók harminc százaléka tervez hitelfelvételt a következő egy évben, a beruházási kedv a közép-magyarországi régióban a legmagasabb.
Popp József, a Debreceni Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az új technológiák elterjedése viszonylag lassú folyamat, hiszen a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt idő kell a technológia alkalmazásának elsajátítására, ráadásul ez a különböző iparágakban igen eltérő ütemben történik. A gyorsabban fejlődő ágazatok – például a gépgyártás – hamarabb vezetik be a technikai-technológiai újításokat, így erőteljesebben járulnak hozzá a kibocsátás növeléséhez. Ezzel szemben a mezőgazdaságban viszonylag lassan megy végbe a megújulás folyamata – mondta a professzor. Az okokat részletezve Popp József utalt arra, hogy egyrészt a technológia fejlesztése kutatásigényes feladat, megköveteli a K+F ráfordítások növelését. Másrészt az új technológiák alkalmazásához nem elegendő a hagyományok alapján történő gazdálkodás, hanem megfelelő szakértelem is szükséges, az Európai Unióban azonban a gazdáknak mindössze húsz-negyven százaléka hajlandó képzési tréningekre költeni.
A minap publikált Takarék Agrárhangulati Index szerint a legfontosabb fejlesztési célok: a humánerőforrás kiváltása és a hatékonyságnövelés. Az aszályos időszak után, a pályázati döntések kézbesítése előtt még mindig többségben vannak a mezőgazdaságot pozitívan megítélő gazdálkodók – derül ki a Takarék Csoport felméréséből. A válaszadók több mint háromnegyede tervez beruházást a következő tizenkét hónapban. A gazdálkodók többsége az elmúlt évek elmaradt fejlesztéseit továbbra is a pályázatok eredményétől teszi függővé. A gazdálkodók 52 százaléka technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben, míg 28 százalékuknál változatlan formában halad tovább a gazdálkodás. Összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százalékuk a szinten tartásban, négy százalékuk pedig a visszafejlesztésben gondolkodik. A gépesítettség növelése, a technológia fejlesztése mint a beruházások célja jól mutatja, hogy a megkérdezettek legtöbbjénél a humánerőforrás kiváltására, az annak való kitettség csökkentésére törekednek a jövőben.
A beruházók 42 százaléka támogatásból, valamivel több mint egynegyedük hitelből kívánja terveit megvalósítani. A válaszadók 51 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben. A technológiai fejlesztések ellenére a válaszadók több mint négyötödénél változatlan marad a foglalkoztatottak létszáma a következő egy évben. A jövedelmezőségben minden második megkérdezett stagnálást vár. A tisztán növénytermesztő gazdaságok borúlátóbbak, hiszen tíz százalékkal vannak többen a romlásra számítók, az állattenyésztők esetében ez az arány csupán három százalék.
A válaszadók 47 százaléka a jövedelmezőség változatlanságát várja egy éven belül, 23 százalékuk javulással kalkulál, harminc százalékuk csökkenéssel. A válaszadók harminc százaléka tervez hitelfelvételt a következő egy évben, a beruházási kedv a közép-magyarországi régióban a legmagasabb.