Nőttek a fogyasztói árak augusztusban

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,8 százalékosra emelkedett augusztusban a júliusi 2,6 százalékról.  Az első nyolc hónapban 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a múlt év azonos időszakához mérve. 

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatokat ismertetve elmondta: a legnagyobb, 8,9 százalékos drágulás a dohányáruknál volt, elsősorban a jövedéki adó változása miatt. A járműüzemanyagok árában is jelentős, 5,8 százalékos emelkedést mértek - tette hozzá.

Augusztusban egy év alatt az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrémé 12,5, a sajté 10,8, a sertéshúsé 9,9, a párizsi, kolbászé 7,0, a kávéé 6,2, a cukoré és a kenyéré 5,3 százalékkal. A baromfihús ára 14,5 százalékkal csökkent. 

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak együttesen 5,8 százalékkal, amiből az italok csak 2,8 százalékot adtak, bár az égetett szeszek 5,3 százalékkal kerülnek többe. 

Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,3, ezen belül a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal nőtt, de az újságok a dísznövények is  6,1, illetve 5,2 százalékkal drágultak. 

A szolgáltatások díjai 1,8 százalékkal emelkedtek ugyanúgy, mint az előző hónapban, bár az üdülési tarifák külföldön csökkentek, belföldön mérsékeltebben drágultak, mint júliusban, a lakbéremelkedés viszont 2,8-ról 3,5 százalékosra  gyorsult. 

A háztartási energia ára 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a tűzifa 6,1 százalékkal drágult, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott tavaly augusztushoz képest. 

A ruházkodási cikkekért 0,3 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek.

Egy hónap alatt, júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 6,6 százalékos árcsökkenésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal emelkedett. A vaj, vajkrém 3,4, a sajt 0,8, az étolaj 0,6 százalékkal drágult.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,6, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,2 százalékkal lett magasabb. A tartós fogyasztási cikkekért és a szolgáltatásokért átlagosan 0,1 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni augusztusban.

A várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció augusztusban a makrogazdasági elemzők szerint, de a felgyorsuló folyamatok ellenére nem számítanak változásra a monetáris politikában.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az általános árszínvonal emelkedés mögött elsősorban a bázishatás húzódik meg. Várakozásai szerint szeptemberben az energiahordozók áremelkedése tovább növelheti az inflációs rátát, ám ezt követően az év végéig egy újabb lassuló trend veszi kezdetét, így a jegybank inflációs céljától távolodik majd az indikátor. Tekintettel arra, hogy mind az inflációs, mind a maginflációs adatok nagyjából összhangban vannak a jegybank legutóbbi előrejelzésével, valamint az áremelkedést okozó hatásokat csak átmenetinek tekintik, a monetáris politikában az adatközlés nem hoz változást, a jegybank továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett - fejtette ki.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: becslésük szerint az inflációs ráta éves átlagban idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet, amit elsősorban a belső kereslet erősödése pörgethet fel. Ezt megerősíti az is, hogy a kormányzat jövőre a korábban tervezettnél nagyobb mértékű minimálbér-, garantált bérminimum emelést, illetve járulékcsökkentést tervez. Kifejtette: az év első hét hónapjában a pénzromlás üteme 1,9 és 2,9 százalék között ingadozott, ami azt jelzi, hogy az infláció egyértelműen visszatért a magyar gazdaságba és hamarosan elérheti a jegybank 3 százalékos inflációs célját - akár már 2018 első negyedévében. Hozzátette: a felgyorsuló inflációs folyamatok ellenére, a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem tervezi a kamatok emelését. Az elemző azt várja, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen a monetáris tanács újabb döntéseket hoz majd, amelyek következtében a bankközi kamatok tovább csökkenhetnek, miközben a 0,9 százalékos alapkamat változatlan marad. Fenntartja a véleményét, hogy 2019 előtt nem kezdődik el a kamatok emelkedése Magyarországon.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisa miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá. Idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint fékezheti az árak emelkedését. Hozzátette: jövő év elején az idei áfacsökkentések elmúló hatását ellensúlyozzák további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfacsökkentések, valamint az üzemanyagárak idei év eleji magas bázisa, így az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet, azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet jövőre. 

A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése. Emiatt a jegybank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök alkalmazására az inflációs kilátások miatt, így a következő kamatdöntő ülésen további nem-konvencionális lépésre kerülhet sor, elsősorban a három hónapos betéti állomány további szűkítésével - ismertette.