Népszerűek a hazai agrártermékek

– Magyarország volt a díszvendége és a partnerországa a világ legrangosabb agrár, élelmiszeripari és kertészeti kiállításának, vásárának, a berlini Nemzetközi Zöld Hétnek január végén. Több mint háromszáznyolcvanezren keresték fel a magyar standot. Hogyan értékeli a magyar részvételt?

– A visszajelzések és a tapasztalatok alapján büszkén mondható el, hogy rendkívül sikeres volt a magyar megjelenés a berlini Nemzetközi Zöld Héten. A vásár ideje alatt csaknem négyszázezer ember kóstolhatta meg hazánk jellegzetes ételeit, italait, és tíz napon át szerezhetett személyes benyomást hagyományaink és kultúránk sokszínűségéről, egy csaknem 1700 négyzetméteres pavilonban. Magyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnere a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat területén Németország, ezért egyrészt nagy megtiszteltetés, másrészt a hazai agrárium teljesítményének valódi elismerése, hogy immár második alkalommal volt kiemelt partnere hazánk a rendezvénynek.

– Milyen magyar termékek iránt érdeklődtek leginkább a vásáron, és a kiállításnak köszönhetően kötöttek-e már üzletet magyarországi cégek?

– A tradicionális magyar termékek iránt hatalmas érdeklődést mutatott a német közönség, a kiváló borok és pálinkák, sajtok, savanyúságok és füstölt hústermékek mellett a helyben készült finomságok, a kürtőskalács és a rétesek rendkívül népszerűek voltak. Mindamellett az egészségtudatos vásárlók is megtalálták számításaikat a magyar pavilonban, hidegen sajtolt olajak, kézműves lekvárok és mézek várták a látogatókat. A kiállítók elégedettek voltak a program szakmai jellegével, hiszen több szakmai látogató is megfordult a standjukon, sőt a komoly érdeklődőkkel további tárgyalások kezdődtek.

– A moszkvai kiállításon is részt vett februárban Magyarország. Milyen termékeket kínáltak?

– Szép kollekciónk volt magyar borokból, de édesipari termékek, fűszerek is jelen voltak a seregszemlén, sőt élelmiszer-technológiai innovációkat is bemutattunk. Az orosz piacon nagy népszerűségnek örvendenek a magyar termékek, de sajnos most például szalámikkal nem szolgálhattunk az embargó miatt.

– Apropó, embargó. Oroszország ez év végéig mindenképpen érvényben tartja az embargót az Európai Unióból származó, így a magyar élelmiszerekre is. Miként készülünk az embargó utáni helyzetre, hogy ismét megvethessük a lábunkat az orosz piacon?

– Az orosz partnerekkel politikai és szakmai területen is szoros az együttműködés. A magyar–orosz mezőgazdasági munkacsoport ülése lehetőséget nyújtott arra, hogy áttekintsük, milyen területeken képzelhető el a kooperáció bővítése. A Földművelésügyi Minisztérium által szervezett regionális orosz fórumon a meghívott partnerek elsősorban az üzleti, befektetői kapcsolatokról egyeztettek. Összességében elmondható, hogy igyekszünk mindent megtenni az embargó által nem érintett területek maximális kiaknázására. Fontos megemlíteni, hogy az Orosz Föderáció meghirdette az importhelyettesítési programot, amelyre a magyar mezőgazdasági kapacitások igyekeznek megfelelő válaszokat adni. Ebben a helyzetben az az elsődleges cél, hogy a magyar vállalatok ne veszítsék el a piaci pozícióikat. Jöjjenek létre vegyesvállalatok, illetve Oroszországban olyan magyar agrárbefektetések, amelyek hosszú távon kölcsönösen előnyös együttműködést jelentenek.

– Ez véleménye szerint hogyan valósulhat meg?

– A közelmúltban számos magyar projekt indult el, például a takarmánygyártásban, a tárolókapacitásban, a húsfeldolgozásban, valamint a szarvasmarha telepi technológiában is. A piacon jelen vagyunk, csak nem a korábbi termékpalettával, hanem más, az embargó által nem korlátozott formában. Bízunk abban, hogy az embargót idővel feloldják, szeretnénk visszakerülni majd az orosz piacra húsipari, konzervipari termékeinkkel is, tudjuk, ez nem lesz egyszerű feladat, ezért már most dolgozunk a stratégián.

– Ön tavaly novembertől irányítja az AMC tevékenységét, a véleménye szerint addig mennyire volt eredményes a magyar agrárium és az élelmiszer-ágazat marketingje, promóciós tevékenysége? Miben lett, lesz más az AMC tevékenysége, arculata?

– Az Agrármarketing Centrumot 1996-ban számos külföldi országban, különösen Nyugat-Európában sikeresen működő marketingszervezetek mintájára alapította az akkori kormány. A cél az volt, hogy hatékonyan ösztönözze a hazai agrárcégek exportképességét, támogassa piacra lépésüket, illetve elősegítse a helyi termékek fogyasztását. Azt gondolom, hogy ez a cél ma is követendő, és az AMC számos nagy sikerű kampánnyal, rendezvénnyel és kiállítási megjelenéssel – utalok a Nemzetközi Zöld Héten elért nagy sikerre – tett és tesz eleget kötelességének. Emellett minden évben számos termékkört népszerűsítünk fogyasztásösztönző médiakampányokkal, áruházi akciókkal, belföldi rendezvényekkel. Nagy hangsúlyt fektetünk a nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatására is. A kor kihívásait azonban nekünk is követni kell, így a jövőben irányított kampányokkal, céltudatosabb és megújult marketingstratégiával készülünk, és a közösségi média és az online felületek szélesebb körű használatára. Az ágazaton belüli együttműködések elmélyítésére törekszünk, a szereplők marketingtevékenységének összehangolására, ennek egyik alapja a Közösségi Agrármarketing Kódex, amelyhez eddig huszonnyolc agrárszakmai szervezet csatlakozott.

– Az új Nemzeti Agrármarketing Program milyen alapelvekre épül?

– A program négy pillérre épül: a kül- és belpiaci lehetőségek feltárására, kihasználására, a fogyasztói bizalom és a fogyasztói tudatosság növelésére, a magyar élelmiszerek ismertségének, megkülönböztethetőségének javítására, valamint a közösségi marketinglehetőségek kihasználására. A Nemzeti Agrármarketing Program megalkotásának célja, hogy meghatározza a 2017 és 2020 közötti időszakban, összesen kilenc különböző termékpályához kapcsolódó integrált- és marketingkommunikációs szakmai teendőket, és azokat a fejlesztéseket, amelyek a korszerű agrárgazdaság működéséhez elengedhetetlenek.

– Mikor öntik végleges formába a koncepciót?

– A végleges változat elkészítéséhez a Földművelésügyi Minisztérium még egyeztetéseket folytat, hiszen közös érdek, hogy a kormányzati és a piaci szereplők szempontjait kölcsönösen egységbe foglaló program szülessen.

– A Nemzeti Élelmiszer-gazdasági Program, amely 2050-ig jelöli ki a főbb teendőket, a termékpályákra és azok fejlesztésére összpontosít. Az AMC hogyan veszi ki a részét ebből a tevékenységből?

– A kormányzati törekvésekkel összhangban az AMC tevékenységét is nagymértékben meghatározza a Nemzeti Élelmiszer-gazdasági Program, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy minél hatékonyabban elősegítse a hagyományainkon alapuló, minőségi élelmiszer-termelést, a helyi termékek előállítását, a GMO-mentesség megőrzését, valamint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növelését. Az AMC ezeket a célokat, feladatokat szakmai programokkal, az ágazat marketingkultúrájának növelésével és figyelemfelkeltő médiakampányokkal segíti elő. Fontos szerepünk van és lesz abban, hogy javítsuk a hazai agrártermékek ismertségét és kedveltségét belföldön és külföldön, illetve a Földművelésügyi Minisztérium által ránk ruházott koordinációs szerepünkkel is igyekszünk az ágazat érdekeit szolgálni.

– Magyarországon hagyománya van a minőségi élelmiszer-termelésnek, a családi gazdaságok pedig egyre inkább meghatározóvá válnak ebben is. Miként támogatja ezeket a kis- és közepes vállalkozásokat az AMC az exportban, a piacszerzésben?

– Évente több tucat külföldi és belföldi kiállításon, rendezvényen nyújtunk számukra megjelenési lehetőséget. Egy nagyobb nemzetközi kiállításon megjelenni anyagilag és egyéb tekintetben is óriási kihívást jelent egy kisebb cégnek, a vállalkozások többsége ezt nem is engedheti meg magának. A közösségi stand azonban nemcsak jóval olcsóbb alternatíva, de olyan komplex marketingcsomagot is kínálunk mellé, amelynek segítségével nagyobb eséllyel köthetnek üzletet, vagy ismertethetik meg terméküket, szolgáltatásukat az adott piacon. Az AMC ugyanis nemcsak pusztán megjelenést kínál, hanem üzletember találkozókat is szervez annak érdekében, hogy elősegítse a piaci kapcsolatok erősítését.

– Nagyon fontos a versenyképesség fejlesztése a magyar agrár- és élelmiszer-ágazati cégeknél. Az AMC miként tud ebben segíteni?

– Jelenleg az AMC elsősorban információkkal és lehetőségek megteremtésével segíti a vállalkozásokat ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. A mi szerepünk elsősorban az, hogy a potenciális üzleti partnereket megtaláljuk és összehozzuk, valamint az adott piacról alapvető információkkal szolgáljunk, és közösségi megjelenésekkel segítsük a vállalkozásokat.

– Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár , azaz az OMÉK a magyar agrárium, az élelmiszer-ágazat ünnepe, fóruma. Az idén szeptemberben sorra kerülő, immáron a 78. OMÉK megszervezése is az AMC feladata. Hogyan állnak ezzel, milyen újdonságokra lehet számítani?

– Az OMÉK az agrárium és élelmiszer-ágazat legrangosabb fóruma lesz, azaz: „aki számít ott lesz”. A 78. OMÉK számos tekintetben újszerűbb, programdúsabb esemény lesz, mint a legutóbbi vásár. Az OMÉK történetében először szakmai napot szervezünk: ezen lehetőség nyílik üzletember-találkozókra, fórumok, konferenciák szolgálják majd az agrárium aktuális helyzetének, legújabb irányzatainak megismerését. Olyan fontos témákra összpontosítunk, mint a fenntarthatóság, a fogyasztói tudatosság növelése, az élelmiszer-pazarlás, a biogazdálkodás vagy éppen az élelmiszer-biztonságot garantáló védjegyek.

– Mi az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár fő célja?

– Az OMÉK 2017 elsődleges célja, hogy szakmai szempontból bemutassa a fejlett, hatékony, környezettudatos vállalkozásokra, családi gazdaságokra, kis- és őstermelőkre épülő hazai mezőgazdaságot, és, hogy annak értékeit, eredményeit megismertesse a szakmával és a nagyközönséggel. A kiállítás kistermelői koncepciója azonban nem Magyarország régióira épül, mint a 2015-ös rendezvényen, hanem a kistájakat jeleníti meg (például Őrség, Nyírség, Szigetköz), azok jellemző termékeit, ízeit, gasztronómiai kínálatát mutatja be. Fontos megemlíteni, hogy az idei OMÉK-on még több kincset lelhetnek a látogatók a határon túli magyar termelők kínálatában is, ezért is választottuk a vásár s fórum szlogenjének, a már ismert „Magyar föld legjava” mellé a „Kárpát-medence kincsei”-t. A főiskolások, az egyetemisták figyelmét is szeretnénk a vásárra, az agráriumra irányítani. Ezt hallgatói konferenciák és kerekasztal-beszélgetések is szolgálják majd a terveink szerint.