Gazdaság
Nem várható nagy „piacrengés” hazánkban
Hétindító. Kiderül, miként teljesít az építőipar, mennyi az átlagfizetés és hogyan gazdálkodik az állam
Kevés kiemelten fontos magyarországi makroadat közlése várható a héten – mondta lapunknak Háda Bálint gazdasági elemző-közgazdász. Ami a belföldi adatközlést illeti, a szakértő két, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiadott jelentést említett a 42. héttel kapcsolatban. Az első, hogy a KSH ma közli az augusztusi építőipari termelés adatát. A korábbi számok azt mutatják, hogy júliusban az építőipar teljesítménye 17,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az építőipari termelés mértéke az első hét hónapban 24,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
Arra a kérdésünkre, hogy augusztusban már látszanak-e, látszhatnak-e a kedvezményes otthonteremtés hatásai az építőipari adatoknál, Háda Bálint azt mondta, inkább az év végén, illetve a jövő év elején lehet majd a domináns „csok-hatással” számolni. Ami a még nagyobb – kormányzati – beruházásokat illeti, az elemző úgy véli, amennyiben meglódul az uniós források kifizetése, ezek is növekvő tendenciát mutathatnak majd. Ugyanis az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. év végi befejeződése okozta.
A hét közepén közli a KSH az augusztusi kereseti adatokat. Mint beszámoltunk róla, az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 257 900 forintot ért el, a nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének egy százalékpontos csökkenése miatt – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,5 százalékos volt. Háda Bálint szerint a keresetek további emelkedésére lehet számítani, hiszen alacsony az inflációs környezet, illetve szűkült a hazai munkaerőpiac, ugyanis sok helyen hiány van munkásból.
Csütörtökön közli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a részletes tájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének 2016. szeptember végi helyzetéről. Az október 10-én kiadott gyorstájékoztató szerint szeptemberben 271,6 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás, a kilenchavi hiány 2,4 milliárd forintra csökkent, amely másfél évtizedes rekordnak számít. Erre tekintettel a kormány a GDP 2,0 százalékáról 1,7 százalékra csökkentette az idei uniós módszertan szerinti hiánycélt.
Külföldről viszont kiemelten fontos gazdasági-pénzügyi adatok érkeznek. Háda Bálint ilyennek nevezte az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntését, hiszen ez most igen fontos szerepet játszik az EKB mennyiségi enyhítési programjában. Véleménye szerint maradhat az alapkamat, ám jövő év márciusától új program kezdődik. Ez viszont a tőzsdéken spekulációhoz vezethet majd. Ugyanis az euróövezeti jegybank fokozatosan és lassan – valószínűleg havi tízmilliárd euróval – csökkenti a jelenleg havi nyolcvanmilliárd eurós keretösszeget. „Úgyhogy nagyon fontos, piacmozgató hatása lesz Mario Draghinak, az euróövezeti jegybank elnökének csütörtöki beszéde” – mondta az elemző.
Háda kiemelte még, mivel a vállalati gyorsjelentési szezonban járunk, a héten közli eredményeit például a Hasbro, a Bank of Amerika, az IBM, az Intel, a Microsoft, a Yahoo és az American Express is. Véleménye szerint a tőzsdei mozgásokat és a spekulációkat ezek az adatközlések is nagymértékben befolyásolják majd.
Hatalmas piacmozgató hatással bír Kína gazdaságának alakulása. A bővülési adatot szintén a héten közölik. Ami a GDP-t illeti, az elemző közölte, jelenleg 6,7 százalékos GDP-konszenzus van év/év szinten. Fontos még az ország iparának alakulása, s az elemzői várakozások 6,4 százalékot jósolnak év/év szinten. Szintén fontos adat érkezik a kínai ingatlanpiac alakulásáról, valamint a kiskereskedelmi forgalom változásáról. Utóbbival kapcsolatban a szakértők 10,7 százalékos emelkedésre számítanak éves szinten.
Az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed a héten teszi közzé úgynevezett Bézs Könyvének tartalmát. Ebben az amerikai szövetségi jegybankok által összesített gazdasági jelentés olvasható. Ez a kamatpolitikára és a nemzetközi gazdaságra is hatással lehet. Ugyanis az amerikai jegybank évek óta tartó nulla kamatpolitikája buborékszerű állapotokat okozott és okoz a legfontosabb eszközosztályokban: a részvény-, a kötvény- és az ingatlanárak egyaránt elszálltak.