Nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén keddi ülésén a monetáris tanács, és a kamatfolyosó sem változott - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Elemzők nem vártak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nem-konvencionális eszköztárban. A szigorító lépések a várakozások szerint tavasszal kezdődhetnek majd a nem-konvencionális eszközök visszavételével.
A monetáris tanács az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon. A döntést a tanács ellenszavazat nélkül támogatta. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
A monetáris tanács nem módosította sem a 0,90 százalékos alapkamatot, sem a kamatfolyosót. Megjegyezték, hogy az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amit az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékelnek. "Ennek következtében az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak" - írták.
A jelenlegi nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezen folyamatokat a monetáris tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli - jegyezték meg.
Azt is hangsúlyozta a testület, hogy a magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor 2019-től várhatóan fokozatosan lassul az ütem, a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális változásokon keresztüli javítása.
A fogyasztóiár-index decemberben 2,7 százalékra csökkent. Folytatódott ugyanakkor a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció emelkedése, amely 2,9 százalékra nőtt decemberben. A testület szerint rövid távon fennmarad az infláció nagyobb mértékű változékonysága, a fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken.
A tanács úgy látja, megnőtt annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg. A tanács a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós inflációs tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására - hangsúlyozták.
A testület úgy látja, a magyar gazdaság fundamentumai erősek, folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A vállalati hitelezés esetében a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát továbbra is alacsonynak tartják.
A monetáris politika normalizációja során először a nem-konvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor - erősítette meg ezúttal is a testület. A monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki.
A hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében januárban - 1000 milliárd forintos keretösszeggel - elindult a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, az ennek keretében kibocsátott likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.
Az első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg a tanács. A testület legközelebb márciusban dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve február 13-én, 14 órakor jelenik meg.
Elemzők: az első negyedévben szigoríthat az MNB
Kedden a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot és a kamatfolyosót is az MNB Monetáris Tanácsa.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában kiemelte: az adószűrt maginfláció már a következő hónapokban elérheti a 3 százalékos inflációs célt, így a monetáris kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet, a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével, akár már márciusban.
Megjegyezte: a tanács decemberi közleményében már jelezte, hogy a következő hónapokban az adószűrt maginfláció alakulása befolyásolhatja a monetáris politikát, mivel az üzemanyagárak hektikus változásai miatt a fő fogyasztói árindex kevésbé képes megragadni az inflációs tendenciákat. Míg az utóbbi decemberben 2,7 százalékra süllyedt, az adószűrt maginfláció 2,9 százalékra emelkedett, így az adószűrt maginfláció már a következő hónapokban elérheti az inflációs célt.
Ez esetben a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, 200-250 milliárd forinttal csökkenhet. Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) emelésére, amelynek mértéke 10-15 bázispont lehet. A monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemet. Az alapkamat emelésére pedig csak akkor számítanak, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami várakozásuk szerint a jövő év második-harmadik negyedévében teljesülhet.
Miközben az európai gazdasági lassulás miatt az EKB idénre várt kamatemelése kiárazódott, sőt, a piacok újabb nem konvencionális lazításra is számítanak, a piaci kamatszinteket is mérsékelheti a megtakarítások hiteleket jóval felülmúló növekedése, a beérkező uniós források miatt az államháztartás csökkenő finanszírozási igénye, valamint ez utóbbival összefüggően a vállalatok betétállományának meredek növekedése. Ezt erősítheti a hazai gazdaság gyorsan csökkenő sérülékenysége, valamint a kockázati megítélés várható további javulása miatt a felárak szűkülése is. Így kamatszintek a határidős kamatlábaknak jóval lassabb ütemben emelkedhetnek - véli Suppan Gergely.
Az Equilor elemzésében kiemelte: a tanács közleménye nem tartalmazott lényeges, új információt. Várakozásuk szerint az igazi izgalmat a március 26-i kamatdöntő ülés hozhat, amikor - az inflációs folyamatok függvényében - fontos bejelentéseket tehet a jegybank, elsőként az FX-swap állomány csökkentéséről. Ezzel megkezdődhet a monetáris politika normalizálása, de az első kamatemelésre csak a negyedik negyedévben számítanak. Március 28-án jelenik meg az MNB friss Inflációs jelentése, amelynek keretszámait szintén a 26-i ülést követően ismertetik.
Az elemzés utal arra, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke két héttel ezelőtt a bécsi Euromoney konferencián azt mondta, amennyiben az adószűrt maginflációs mutató eléri, vagy meghaladja a 3 százalékos jegybanki célszintet, megkezdődik a monetáris politika szigorítása.
Az inflációs nyomás - az olaj világpiaci árának csökkenése miatt - az év végére mérséklődött, de a maginfláció magas szinten marad. A januári - éves bázison számított - adat február 12-én ismerhető meg, az előzetes várakozások szerint 2,8-2,9 százalék között alakulhat, míg a fő árindex ennél némileg alacsonyabb, 2,7 százalék lehet - írták.
A kamatdöntés nem okozott meglepetést a piaci szereplők többsége számára, annak ellenére sem, hogy a januárban a jegybanki alelnöke normalizációról szóló kommentárja érdemi forinterősödést indított: áttörte a forint a 320-as szintet az euróval szemben - emeli ki a CIB gyorselemzése. A forint árfolyama ugyanakkor közvetlenül a kamatdöntés, illetve az MT-közlemény után jelentős mozgást nem mutatott, kevéssel a 317-es szint felett ingadozott - tették hozzá.
A jegybanki kommunikáció megerősítette a decemberi iránymutatást, hogy a hazai infláció súlya a monetáris döntésekben most már nagyobb, mint az EKB kamatpolitikájáé - hangsúlyozta az elemzés megjegyezve: a közlemény nem szigorúbb hangvételű a decemberinél.
A januári MT-döntés, illetve -közlemény fényében változatlanul úgy látják, hogy a tényleges intézkedések időzítése jelentős mértékben függ a beérkező új adatoktól, a márciusi Inflációs Jelentés és a frissített makrogazdasági prognózisok publikálása azonban jó alkalmat adhat konkrétabb információk megosztására a piaccal.
A CIB-nél az alapkamat emelésre idén továbbra sem számítanak. Az alapkamat 2020-ig elejéig valószínűleg nem változik, és jelenlegi prognózisuk szerint 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90 százalékosos szintje alatt áll majd - írták.
